25/08/2026
🐂❤️ Az anyatehén szeretete nem ismer sem kerítést, sem távolságot!
Tegnap a magyar szürkemarha-gulyát áthajtottuk egy másik legelőre, amely körülbelül 2,5 kilométerre található a régitől. Mire megérkeztünk, már este volt, ezért nem vettük észre, hogy az egyik borjú a régi legelőn maradt.
Éjszaka, hajnali fél három körül az anyatehén áttörte a kerítést, és egyedül elindult visszafelé. Észrevettük, hogy kiszökött, de akkor még nem tudtuk, miért. Közel három órán át kerestük és próbáltuk visszaterelni, míg végül reggelre sikerült visszavinnünk a gulyához.
Az anyatehén azonban nem nyugodott meg. Hangosan bőgött, és szüntelenül hívta a borját…
Ekkor megnéztük a régi legelőn működő kamera felvételeit, és megláttuk az ott maradt kisborjút. Abban a pillanatban mindent megértettünk: ezért volt annyira nyugtalan az anyatehén, és ezért próbált mindenáron visszajutni hozzá.
Napközben egy gyermekcsoport látogatott hozzánk, ezért úgy döntöttünk, hogy amint elmennek, azonnal elhozzuk a borjút. Az anyatehénnek azonban nem volt türelme tovább várni…
Anélkül, hogy észrevettük volna, ismét megtalálta a módját, hogy kijusson a kerítésből. Egyedül megtette a 2,5 kilométeres utat, megtalálta a borját, valahogyan kivezette a bekapcsolva maradt villanypásztorból, majd visszahozta magával!
Délután egyszer csak megjelentek együtt a farm kapujában. Akkor értettük meg igazán, mire képes egy anyatehén a borjáért. ❤️
Kétszer is megtette az utat, kerítéseken jutott át, és addig nem nyugodott, amíg meg nem találta, és biztonságban vissza nem hozta a borját a gulyához.
A természet néha a legszebb leckéket adja nekünk: egy anyatehén szeretete minden akadálynál erősebb! 🐂🐮🌿
📍 Kakukkmező – ahol az állatok még mindig megmutatják nekünk, mit jelent az igazi szeretet.
