SepsiBook

27/05/2026

💬Hogyan lesz egy első vázlatból kész képregényoldal❓ A Victor Drujiniu által vezetett Képregény-műhely során a résztvevők bepillantást nyerhettek az alkotói folyamat kulisszái mögé. Az érdeklődő számára nemcsak vázlatokat és különböző variánsokat vetítettek, hanem lépésről lépésre átbeszélhették, hogyan formálódik egy ötlet, míg végül megszületik a kész oldal.
🫟 A műhely során izgalmas alkotói munkára is sor került, a foglalkozás pedig remekül megmutatta, hogy a képregény nem csupán véletlenszerű rajzok sorozata, hanem tudatosan felépített vizuális történetmesélés, ahol minden vonalnak és nézőpontnak szerepe van.

💬 Cum se transformă o simplă schiță într-o pagină finisată de bandă desenată❓
În cadrul atelierului coordonat de Victor Drujiniu, participanții au avut ocazia să pătrundă în culisele universului creativ. Invitații nu doar că le-au prezentat elevilor pasionați schițe și variante intermediare de lucru, dar au analizat împreună, pas cu pas, metamorfoza unei idei până la forma ei finală.
🫟Pe lângă componenta teoretică, workshopul a oferit și o sesiune captivantă de creație practică. Această experiență a demonstrat perfect că banda desenată depășește ideea unei simple succesiuni de desene aleatorii; ea este o formă asumată de storytelling vizual, în care fiecare linie și fiecare perspectivă își au propriul rol bine definit.

📷Klárik Loránd

26/05/2026

✨ Hogyan születik meg az irodalmi tapasztalat, és mi történik, amikor az élet és az írás határai elmosódnak, ezekről is mesélt a SepsiBookon Barnás Ferenc.
🔸Szavai szerint „a földön vagyunk, a földtől kapunk mindent” – mégis gyakran idegen környezetekben, új helyzetekben születnek a legerősebb élmények. Az írás így sokszor nem más, mint a „tévelygések rögzítése”, annak lenyomata, ahogyan az ember végigéli és értelmezi saját útvesztéseit.
🔸Kiemelte az őszinteség fontosságát is, ami számára abban áll, hogy minden leírt szónak súlya van, az író pedig folyamatosan számot vet saját mondataival. A regényeiben felbukkanó újrakezdés-vágy sokak számára ismerős érzés, hiszen az életünk valamelyik pontján talán mindannyian vágyunk arra, hogy új életet kezdjünk, mégis magunkkal visszük a teljes múltunkat.
🔸A beszélgetés központi témái között szerepelt a halál gondolata is: nem mint sötét végpont, hanem mint az életet új megvilágításba helyező tapasztalat. Ha beengedjük ezt a gondolatot, az élethez való viszonyunk is mélyebb, intenzívebb lesz.
🔸Barnás Ferenc szerint az emberi gyarlóságok nem elrejteni valók, hanem felismerhető és elfogadható részei az életnek – hiszen éppen ezekben tudunk magunkra ismerni. A szerző beszélgetőtársa Zsidó Ferenc író, a Székelyföld kulturális folyóirat főszerkesztője volt.
📷Codra Botond István

26/05/2026

📩Két szerző levelezéséből bontakozott ki egy rendkívül izgalmas gondolatcsere, amelyből végül barátság és egy könyv is született.
📖A SepsiBookon is bemutatott, Látatlanban című kötet Radics Viktória vajdasági „esszéköltő” és Tamás Dénes erdélyi szépíró magánlevelezéséből nőtt ki. A beszélgetés középpontjában a humanizmus kérdése állt: annak lehetőségei, határai és esetleges kudarcai. Szó esett egy tágabb, inkluzív szemléletről is, amely nemcsak az embert, hanem az állatvilágot, a növényeket és a tájat is bevonja a gondolkodásba. A „látatlanban” megszülető párbeszéd így végül nemcsak két szerző találkozása lett, hanem egy kulturális térben létrejövő finom összekapcsolódás is, amely szemtől szemben is tovább épülhetett.
📷 Vargyasi Levente

26/05/2026

Nagyon örültünk a társaságodnak, kedves Berg Judit - író! 🤗

22/05/2026

Köszönjük, Háromszék - független napilap Sepsiszentgyörgy, Demeter J. Ildikó!🙏☺

„Megérte kimenni az Arénába. Már a folyosón kedves régi barát, Csipike fogadott, akit sohasem tartottam gonosz törpének, az óriás nagy bükkfában berendezett lakásánál máig nem láttam vagányabbat. A könyvvásár viszont pompás labirintusnak bizonyult, ahol a lábunk alatt kergetőző gyermekek, a minden egyéb mellett könyvekkel is megrakott szülők, a kisebb csoportokban vonuló kamaszok, az olvasás kalandjának átélésére biztató pedagógusok, egy eseményre vagy „csak úgy” kilátogató sepsiszentgyörgyiek eltévedhettek egy jó könyvet, kiállítást, beszélgetést, ismerőst keresve. Az esti koncerteken nemcsak a zenére, az énekek szövegeire is érdemes volt fülelni. Ismeretlenek is mosolyogva köszöngettek, válaszolgattak. Ünnep volt, valóban.”

Kirúgtam a hámból a hétvégén: kilenc könyvet vásároltam a SepsiBook fesztiválon. Mármint kilenc darab papírból készült, lapozható olvasmányt. A tizedik csak ráadás, hangoskönyvnek nevezett műanyag lemezke, amit akár krumplihámozás közben vagy autóban is lehet hallgatni.

22/05/2026

📖 Olvassatok velünk! Az erdélyi könyvvásárok Facebook-oldalain havonta közösen ajánlunk egy-egy friss olvasmányt.

Májusban, amikor a Dónát úton a globális felmelegedés miatt már régen elvirágoztak az orgonák, de a szessziókezdet és tanévvég újra száz csodát ígér, egy izgalmas novellafüzér került a kezünkbe Cserna-Szabó Andrástól: Kolozsvár alatt az ég. Szabó Endre hírlapíró és Szabó András főorvos szülővárosát kései utóduk írta magáévá.

Háromféle magyar létezik. Az első, aki már kikötött Kolozsváron, a második, amelyik ezután fog kikötni Kolozsváron, és a harmadik, aki hallani sem akar Kolozsvárról (de titokban vagy nyíltan persze árgus szemekkel figyeli, mi folyik ott már megint a Szamos-parton). Ugyanakkor Kolozsvár és a kolozsváriság annyiféle, ahányan ideig-óráig, évekig vagy évtizedekig, életünk valamely szakaszában otthonunknak neveztük. A város élő, lélegző és az időben is folyton változó szövetét mégis csak kevesen tudják mások számára is kommunikálható, vizualizálható, átérezhető módon felmutatni. A Kolozsvár alatt az ég érdekes kísérlet egy töredékes város-MRI-re, amikor egy-egy pillanatképszelet villantja föl az adott korhangulatot. Diagnózishoz kevés, nem is az a célja, de ahhoz talán pont elég, hogy meglássuk mások vagy a saját szemünkben a gerendát.

A „kolozsváriak” (akik egyébként többnyire szatmáriak, vásárhelyiek, szentgyörgyiek, váradiak, udvarhelyiek stb.) egy részét nagyon szokta zavarni, ha valaki kívülről érkezve merészel saját Kolozsvár-narratívát mesélni, pedig hát… („Azért vagyunk a világon, hogy egy csomó helyen otthon legyünk benne”, ahogy az író fogalmazott egy interjúban.) A kötet egy igazi kelet-közép-európai kulturális termék a Szentes-Budapest-Csíkszereda tengelyről, szentesi születésű, budapesti íróval, szerkesztővel, csíkszeredai kiadóval és nemzetközi hírű csíkszeredai illusztrátorral. Hadd tegyük hát Cserna-Szabó új kötetét is a Kolozsvár-polcra, mondjuk Vakulovski Hányinger utcája és Tompa Andrea Omertája közé.

Bookart, Csíkszereda
Szerkesztő: Darida Benedek
Illusztrátor: Részegh Botond
Kiadás éve: 2025
Oldalak száma: 160

21/05/2026

✨Visszatérő álmom, hogy apám vállán ébredek... izgalmas és sokszor provokatív gondolatokat hozott Bíró Zsombor Aurél könyvének bemutatója az autofikció, az emlékezet és az irodalmi igazság kérdéseiről.

🔸A beszélgetés során hangsúlyos téma volt a „hazugság” szerepe az irodalomban: ritkán hangzik el ennyiszer ez a szó egy irodalmi eseményen, mégis éppen ez vezetett közelebb a lényeghez.
Az autofikció sajátos terepén a személyes történetek nem közvetlenül, hanem átalakítva, töredékekben és újrateremtett formában jelennek meg. A regény egyik központi kérdése, hogy mennyire tudjuk egyáltalán „valóságként” elbeszélni az életünket, ha a nyelv eleve átalakítja, torzítja azt. A narrátor folyamatosan lebuktatja saját állításait, miközben a szereplők is korrigálják egymást – így alakul ki egy sokrétegű, egymásnak feszülő nézőpont-rendszer. A háttérben pedig generációs kérdések is kirajzolódnak – a Z és millenniál nemzedék férfiidentitásának feszültségei, valamint a gyerekkori és felnőttkori minták ütközése.

🔸Végső soron a könyv azt vizsgálja, hányféleképpen emlékezhetünk, és hány valóság fér meg egymás mellett – mert az irodalom ott kezdődik, ahol ezek az ellentmondások összeérnek. Az írót Szabó Eszter kérdezte.

📷Gyurkó Henning Balázs

21/05/2026

🕹️A digitális világ és az online jelenlét ma már elválaszthatatlan a gyerekek mindennapjaitól, ezért a nevelésben a pedagógusok és a szülők közös felelőssége kiemelten fontos.

📖Jantek Gyöngyvér a Pisztrángok, szevasztok! című kötete nyomán tartott rendkívül gondolatébresztő előadásokat a SepsiBookon, egyaránt megszólítva pedagógusokat és szülőket. Rámutatott, hogy a túlzott képernyőhasználat több területen – például a figyelem, az érzelemszabályozás és az identitásfejlődés szintjén – is hatással lehet a gyerekekre, ezért a prevenció nem tiltás, hanem tudatos felkészítés.

📷

21/05/2026

Mi történik, amikor a mélyről jövő érzések papírra kerülnek❓ Hogyan segíthet az írás abban, hogy jobban megértsük önmagunkat❓

📖Hasonló kérdésekre kereste a választ a SepsiBookon Béres Judit Terápiás írás című kötetének bemutatója. A művészetterápiák lényege, hogy szabad asszociációk segítségével találjunk utat, nyelvezetet saját élményeinkhez és érzéseinkhez. A terápiás írás egyik legfontosabb hozadéka pedig talán az, hogy közelebb kerülhetünk saját hangunkhoz – ahhoz a belső maghoz, amely személyiségünk alapját adja.

✒️A könyvbemutatót két közös írásterápiás műhely követte, ahol a résztvevők kipróbálhatták a módszert, saját érzéseikre és egymás szövegeire reflektálhattak, ítélkezés nélkül.

20/05/2026

💥Gyerekkori rajongásból életre szóló szenvedély… Buborékba zárt világok címmel a képregénykultúra alakulását járta körül Maksa Gyula, a Pécsi Tudományegyetem Képregénytudományi Kutatóközpontjának vezetője, Victor Drujiniu képzőművész, képregény-grafikus és Csere Mihály gyűjtő.

🗞️A beszélgetésből kiderült, hogy a képregények iránti szeretet sokaknál már óvodáskorban elkezdődik, és könnyen egy egész életet meghatározó érdeklődéssé válhat. Szó esett személyes élményekről és történetekről, a képregényrajzolás nagy alakjairól, de akár olyan különlegességekről is, mint a képregényriport vagy az önéletrajzolás.

📍Idén a SepsiBook több programja is rávilágított arra, hogy a képregény jóval több, mint gyerekeknek való szórakoztató olvasmány – összetett, sokszínű és egyre fontosabb része kortárs kultúránknak.

📷Klárik Loránd

🗞️