Armenians settled in Transylvania in the 17th century coming from Moldova. The prince of Transylvania settled them in economically disadvantaged regions, but not much later they started building the only town in Transylvania planned entirely by a single architect- Szamosujvar-Gherla, known by its old name as Armenopolis. At the beginning of their settlement they became Catholics and citizens of th
e nation which accepted them. They were in small numbers, but shortly they became promoters of Transylvanian cultural and economical life. Their unique identity was ensured by their specific religious and Transylvanian Armenian aspect. Today in almost all Transylvanian towns there are people of Armenian descent. Sadly they don’t speak the language, but they feel Armenian and in organizations, liturgy and traditions they try to preserve their culture. For this 350 years old presence and specific identity, the Association of Hungarian Armenians of Transylvania was created. Its goal is to preserve this identity and the spiritual and cultural heritage which can be found even today in some towns ( Gherla, Gheorgheni, Frumoasa, Dumbraveni, Tg. The Association was established after a long cooperation between different Armenian communities. Mi az EMÖSZ? Az Erdélyi Magyarörmények Szövetségének célja, hogy ernyőszervezetbe összefogja az Erdélyben működő örmény-magyar egyesületeket és azokat a fizikai személyeket, akik nem tartoznak semmilyen más magyar-örmény Egyesülethez sem, a hatékony közösségépítés, hagyományápolás, érdekvédelem, jogvédelem és képviseleet érdekében, figyelembe véve a helyi közösségek és egyesületek önállóságát és függetlenségét. Az Erdélyi Magyarörmények Szövetsége azokat az Egyesületeket, magányszemélyeket tömöríti, akiknek ősei I. Apafi Mihály erdélyi fejedelem kérésére több mint 300 éve telepedtek le Erdélyben. Az örmények folyamatosan beilleszkedtek a helyi társadalomba és a társadalom fontos kulturális, vallási, gazdasági és politikai életének szereplőivé váltak. Az erdélyi társadalmi közeg és az örmény észjárás lehetőséget adott, hogy önálló gazdaságpolitikával, iskolarendszerrel, kulturális intezményekkel, a kárpátmedencei népekkel együtt hasznos polgárai lehessenek a hazának és hozzájáruljanak az erdélyi társadalom életszínvonalának emeléséhez. Az erdélyi örmények hálásak annak a hazának, amely Szent István intelmeinek értelmében nyitott szívvel fogadta őket, és ma otthonuknak tekintik az országot, amely befogadta őket. Itt élve több államférfit, hadvezért, tudóst adtak a hazának. Az erdélyi örmények ősidők óta ragaszkodtak a kereszténységhez. Templomi liturgiájukon ma már magyar nyelven száll Istenhez a fohász, de felcsendül az ősi örmény dallam is. Az Erdélyi Magyarörmények Szövetsége egyházi főhatósági áldással védelmezi az örmény-katolikus hagyományokat, és ragaszkodik ősei hitéhez, mindenkori egyházszervezetéhez és vezetőjéhez. Az Erdélyi Magyarörmények Egyesületek Szövetségének alapítói kifejezésre juttatjuk azon óhajunkat, hogy őrizzük és folytassuk azt az életformát és vallási meggyőződést, azokat a hagyományokat, amelyeket őseink évszázadok során kialakítottak. Kiállunk sajátos örmény-magyar „pozicionális” (Kali Kinga) identitásunk mellett, amelyet a 350 éves tartózkodás kiformált, és amelyhez feltétel nélkül ragaszkodunk. Képviseljük ennek a sajátos népcsoportnak az érdekeit, közreműködve más, hasonló céllal működő szervezetekkel az etnikumok közötti dialógus szellemében. Tevékenységünket egyházi, szociális, gazdasági, kulturális tevékenységek formájában közösen, a kölcsönös bizalom és konszenzus szellemében fejtjük ki.
