03/02/2026
https://www.facebook.com/share/p/1AyEyphWiv/
A kép címe lehetne akár őrségváltás is és az egyik pécsi lakóövezet rövid bemutatását hivatott felvezetni amolyan hangulatban.
A fotón én szerencsétlenkedek életem első biciklijén, talán 1976 egy kora nyári napján, mellettem öcsém gyalogszerrel, jogos féltékenységgel szemlélve a mutatványt. Nyilvánvaló, hogy ideje átadni a stafétát, úgy ülök rajta mint majom a köszörűkövön, az ülést magasabbra már nem lehet emelni, de még nem tudom elengedni a kis piros járgányt, hiába áll ott türelmetlenül a következő gazdája.
A helyszín a Budai külváros egyik - akkoriban új utcája - a Dagály utca, melynek nevét talán az itt csordogáló Lámpási‐árok (nem tudtuk a nevét, csak patakként emlegettük) néha meglepően zabolátlan nyargalása ihlette, vagy korábbi mocsaras volta (bár a város nagy része mocsaras volt, az ókori Sopianae név is a kelta mocsár szóból eredhet).
A Budai-külváros a Budai Kapun kívül eső lakóövezetet jelölte és jelöli. Az egykori kapu helyét a Király utcában egyeseket útfelbontásra emlékeztető kőhalom jelzi. Ugyebár itt, innen indult a Budára vezető út, de a kapunak inkább jelzésértéke mint védelmi szerepe volt, a 18. század végén elbontották - a másik három kapuval együtt.
A Budai városrészt nyugaton maga a belváros (Búza tér), északon Havihegy, Rigóder, Kispiricsizma, keleten Diós, délen Gyárváros, Balokány határolja.
Főleg családi házas övezet, de itt található a város egyik nevezetes látnivalója, a Zsolnay Negyed, mely az emblematikus porcelángyárat és kulturális intézményt foglalja magába. Némileg borzongató információ, hogy a városi hóhér is itt lakott egy időben és a kivégződomb is itt volt, nagyjából ott, ahova a mauzóleumot is építették a Ledinán.
Visszakanyarodva a Dagály utca felé.
A vele párhuzamos Bokor utca, valamint a Hársfa és Torda utcai területeken az 1930-as években sokgyerekes, szegénysorsú családoknak építettek házakat az akkori szociális intézkedések részeként. Ezen házak némelyike még ma is fellelhető ezekben az utcákban, bár a legtöbbet átépítették. Arról ismerszenek meg, hogy oszlopok és íves nyílászárók láthatók a homlokzaton.
1939 novemberére összesen 58 ház készült el, néhány évig a kormányzó, Horthy Miklós nevét viselte a telep, érthető okokból az elnevezés nem ragadt meg.
A Dagály utca akkoriban még mezőgazdasági terület volt, szerintem a hatvanas években épülhettek az első családi házak.
A páros oldalon három sorház is épült, a harmadikban a harmadik volt a miénk, 1975 nyarán költöztünk be. Ahogy jól látszik, ez volt a "világ vége", a távolban fákat látunk, rendes út, vagy szegély sincs, autóforgalom is alig.
Ma a háttér beépített és jóval több az autó, ennek ellenére még mindig csendes és élhető utca.