A Virágzás Napjai négynapos összművészeti fesztivál, 1994 óta minden évben Pünkösdkor kerül megrendezésre az Őrségben. alkalommal.
A Virágzás Napjai négy napos összművészeti fesztivál 1994 óta minden évben Pünkösdkor kerül megrendezésre, 2016-ban 23. Vonzereje abban áll, hogy kétféle minőséget egyesít: igényes és sokrétű kulturális kínálatot vonultat fel az itt található gazdag természeti környezet háttere előtt. A program különböző őrségi helyszíneken zajlik, lineáris időbeosztással - így minden résztvevő számára lehetőséget ad a teljes műsorfolyam végigkövetésére (mindig Pünkösdkor, mindig az Őrségben).
Ha szeretnél elsőként tudomást szerezni Virágzás Napjai új bejegyzéseiről és akcióiról, kérjük, engedélyezd, hogy e-mailen keresztül értesítsünk. E-mail címed máshol nem kerül felhasználásra, valamint bármikor leiratkozhatsz levelezési listánkról.
Röviden a fesztivál történetéről: A Virágzás Napjai küldetését az alcímként használt jelmondat írja le a legtömörebben: „Emberi találkozó a művészetek fényénél”.
(Itt most mindjárt egy zárójel kívánkozik: Az effajta „emberi találkozó” ideája nem volt teljesen példa és előzmény nélküli. Mintául az IDRIART elnevezésű nemzetközi kezdeményezés szolgált, mely az 1980-as évek első felében három alkalommal valósult meg Budapesten. A világot átívelő fesztivál-sorozat elindítója Miha Pogacnik szlovén-amerikai hegedűművész volt, aki mellett jelentős szerepet játszott Georg Kühlewind (Dr. Székely György), Michael Ende író, Jürgen Schriefer zeneszerző, zenetudós és egy sor akkori, kiváló zenész, képző- és előadóművész. A Virágzás Napjainak későbbi létrehozói ott szereztek közvetlen tapasztalatot arról, hogy a művészet és a „tanítás” egymást erősítik oly módon, hogy az első megteremti és fenntartja a befogadó közeget, amelyben az értés megvalósul.)
Ennek jegyében jött létre 1993-ban az Őri Alapítvány és tűzte ki célul egyfajta szellemi impulzus közvetítését azon a „szűzföldön”, aminek a korabeli Őrség számított. (Az azóta bekövetkezett változások részben ennek az impulzusnak is köszönhetőek.)
A Virágzás Napjait létrehozó koncepció az elmúlt évtizedek során alapvetően nem változott.
Elfogulatlan szemlélő tapasztalhatja, hogy a mai világban rohamosan csökken azoknak a helyeknek a száma, ahol még „nincs minden elrontva”. Az Őrség – természeti és szellemi kondícióit tekintve – ilyen helynek ígérkezett a Virágzás Napjai születése idején. Ha mi a „környezet védelméről” beszélünk, úgy a természeti- és a szellemi környezetre egyaránt gondolunk. Az alapítók az Őri Alapítvány létrehozásakor úgy vélték, hogy a külső értékek védelméhez a belső értékek gyarapításán keresztül vezet az út. Ennek eszközéül választották a Virágzás Napjai-t 1993-ban.
A fesztivál évente ismétlődik és kötött időtartamú – péntektől hétfőig tart. Ezen belül a program lineáris és folyamatos – az étkezések is közösen zajlanak – ami a befogadói közeg töretlen fennmaradását szolgálja. Igyekszünk kedvezményekkel segíteni a gyermekes családok együttes részvételét.
A találkozóra minden évben Pünkösdkor kerül sor - bár a Virágzás Napjai nem kötődik közvetlenül az egyházi ünnephez. Az Ünnep maga az együttlét, a pünkösdi történet megújítása - keresve hozzá azt a módot, ahogy a hajdani résztvevők „egy akarattal együtt valának”.
A különböző műfajú művészeti produkciók mellett egyenlő hangsúllyal szerepelnek a programban a gondolatkeltő, közvetlen tudástartalmat hordozó és közvetítő előadások.
A művészeti programok kiválasztásánál minden elképzelhető műfaj szóba jöhet. Egyetlen kritérium: a minőség – a katarzisra való képesség. Ugyanakkor rendszeresen módot adunk a fiatal tehetségek bemutatkozására már kisgyermek kortól kezdve, így a születőben lévő művészek pótolhatatlan tapasztalatot szerezhetnek itt azáltal, hogy érett „mesterek” közelségében, értő és figyelmes közönség előtt lépnek pódiumra.
Az eszmeiség és a magas művészet szolgálata terméketlen marad, ha „húsz centivel megáll a föld felett” és nem tud gyökeret ereszteni. A Virágzás Napjai összeköt és kiegyenlít kulturális különbözőségeket. Számunkra ugyanolyan fontos a Virágzás Barátainak megtartása, akik távoli, visszatérő vendégei a fesztiválnak – mint azoknak a helyben élő embereknek a megnyerése, akik bizalmatlanok az ismeretlen értékekkel szemben. Jelzés értékű, hogy tizenhat éven át a fesztivál záró eseménye minden év Pünkösd Hétfőjén a szalafői Pityerszeren zajlott, a falumúzeum területén. Ez egyfajta képletes „földet érés”: oldott népünnepély, ahol a családi és kézműves programokban, játékokban, a helyi, hagyományos értékek is megjelennek.
A Virágzás Napjai esztétikai elkötelezettségét jelzi, hogy minden évben új, egyedi plakáttal és programfüzettel jelentkezik, amit a résztvevők ingyen kapnak meg. A fesztivál központja az Őrségi TeleHázban van Őriszentpéteren, ahol az Alapítvány munkatársai a szervezési ügyeket intézik és a kezdetektől fogva minden lehetséges szolgáltatással (pl. szállás, ellátás) a résztvevők rendelkezésére állnak.
