29/07/2026
Szörnyű hír érkezett a mai napon: otthonában holtan találták Kavinsky-t, a retrofuturista zenéket író francia dj-producer gurut, akinek a Drive című Ryan Gosling-film főcímdalát, a Nightcallt is köszönhetjük. Ötven éves volt, a halál oka egyelőre nem tisztázott.
Megkértük az általa is alakított synthwave műfaj elsőszámú magyar képviselőjét, Quixoticot, emlékezzen meg a zenészről, akit olyan pályatársak mellett szokás emlegetni, mint a Daft Punk vagy a Justice.
Az ő szavai következnek.
"1986-ban egy Testarossában halálos balesetet szenvedett, húsz évvel később 2006-ban zombiként tért vissza piros Ferrarijával egy lélekké vállva, küldetése az volt, hogy szintikkel elmesélje történetét. Ő volt Kavinsky, azaz Vincent Belorgey.
Valójában Mr. Oizotól kapott egy régi számítógépet, amivel belecsöppent a francia elektronikus zene mekkájába, ahol mentorai, kollégái a legnagyobb nevek voltak a szakmában (csak párat említve: Daft Punk, Justice, Sebastian). Ez legalább annyira ütős elősztori, mint a világító szemű alteregója, és bár ő mindig is tagadta, de a synthwave stílus születése és felvirágzása is javarészt neki köszönhető, azóta is kevés előadó tudta olyan hűen átadni ezt a fiktív retrofuturisztikus nyolcvanas évek vibe-ot, mint ő.
Ha Kavinsky nincs, az én zenei karrierem sincs, 2011-ben beültem a jónak ígérkező “Drive” című mozira, és amint felcsendült a főcím alatt a Nightcall, tudtam, hogy ez az, amit eddig kerestem, vagyis még Ryan Gosling előtt megvolt a “literally me” pillanatom. Egy generációnyi producert inspirált, hogy felfedezzék újra a gyerekkorukat és belemerüljenek a szintetizátorok lézergrides világába.
Első albuma, a 2013-ban debütált OutRun koronázta meg ezt a siker sztorit, amivel talán le is zárta történetét, és hagyta, hogy rejtélyes legendaként kísérje / kísértse végig a szcéna alakulását, és amikor már azt hittük, ennyi volt, újjászületett, és 2022-ben megjelent egy sokkal letisztultabb, csodálatos 'Reborn' albummal. Dalai mai napig pörögnek a bulijaimon, és persze a kötelező Nightcall a stílus rajongói között már klasszikus alapműnek számít, de a dal és Kavinsky a 2024-es olimpián vált igazán halhatatlanná. 1986-ban meghalt, 2006-ban feltámadt, most 2026-ban megint elvesztettük, de már rég tudom: Kavinsky halhatatlan és visszatér a jövőből.
Köszönök mindent, mester!"
