01/06/2023
Blokkolhatjuk az indigo textilre jutását pasztával, vagy viasszal. Közös tuljdonságuk, hogy felvitelkor még "folyékonyak", a textilen szilárdulnak meg, ahhoz tapadva.
A textilre ecsettel, nyomódúccal, kézzel, vagy stencillel vihetőek fel attól függően milyen az összetételük. 🧹
A paszták fő alkotóanyaga egy anyag, mely hozzátapad a textilhez. Ez lehet agyag, vagy liszt. 🥣 Hogy ne repedezzen meg általában tesznek bele kalcium hidroxidot, 🐚 vagy sót 🧂, és hogy ne tapadjon annyira a textilhez, hogy ne tudjuk lemosni, lekaparni, korpát, vagy romlott lisztet és gumiarábikumot.
A japánoknak van egy főzött rizspasztájuk, a Katazome. Magas gluténtartalmú rizslisztet, rizskorpát és vizet főznek össze a japánokra jellemző nagy precizitással. Stencillel viszik fel a textilre. Bevallom, ezt még nem próbáltam, annál jóval türelmetlenebb vagyok, minthogy megvárjam, míg elkészül a paszta. 🤓
Helyette találtam egy sokkal gyorsabban elkészíthetőt. Ennek alapanyaga szójaliszt. Csak kalcium hidroxidot meg vizet kell hozzáadni, és máris bevethető 💪🏼. Jól bírja az indigóba való többszöri mártást is.
Jellemzően Kínában használják vastagabb stencilekhez, de vékony stencillel is működik.
Az agyagpasztát a legegyszerűbb ecsettel, vagy ujjal a textilre vinni. Az Indiában használt híres Dhabu-pasztát nyomóduchoz készítik. Összetétele: agyag, rovarok által megdézsmált liszt, kalcium hidroxid, gumiarábikum és víz.
Bár hazahoztam a paszta pontos receptjét, az itthon ahhoz használt anyagok nem ugyanazok, mint amiket Indiában használnak, így maga a paszta sem lett ugyanaz. A helyzet az, hogy még egy tökéletesre sikerült agyagpasztával is kihívást jelent a dúcnyomás, sok gyakorlást igényel.
Utoljára hagytam az európai kékfestőhöz használt "pap"-nak nevezett keveréket, melynek összetételét minden kékfestőüzem titokként kezeli. Ennek ellenére ezt is (mint mindent) meg lehet találni a neten, legalábbis annak az egyik verzióját. Kérem megértéseteket, a fentiek miatt ezt a receptet nem osztom meg.
A "pap"-al nagyon finom mintákat lehet a textilre nyomni. Az idők kezdetén az európai kékfestők által használt dúcok is fából készültek, mint a föld más területén, majd ezeket váltotta fel a könyebben beszerezhető, gyorsabban elkészülő rézszögekkel és rézlapokkal kivert dúc.