Jam Garden

Az magyar vonatkozású sporteseményeket óriáskivetítőn nézheted nálunk! Van akinek a Jam Garden egy hely, ahol vannak programok, koncertek meg büfé és a végén „pont”… De nekünk hatvaniaknak pont-pont-pont Egy kicsit több, mert ha te, aki olvasod ezeket a sorokat itt töltöttél néhány évtizedet, akkor tudod, hogy volt olyan régi időszak, amikor lehetett Hatvanban „mit csinálni”, voltak szabadtéri ren

dezvények, voltak vendéglátóhelyek, voltak közösségek és voltak közösségi helyek. Aztán eljött a ’90-es évek második fele, és aki ekkor volt „nagy”, fiatal, kamasz, suhanc, szórakozni vágyó korosabb felnőtt (és legfőképpen szabad ember.), Te már emlékszel, hogy nem volt túl sok lehetőséged a szabadidőd eltöltésére! Gimisként már hétfőn el kellett kezdeni szervezni a sofőrt meg a kölcsön Trabit/Wartnyút/Zsigát – stb, kinek a kiének mi volt épp a háznál – a hétvégére, mert el kellett menni a városból, lehetőleg minél messzebb, mert nem volt „mit csinálni”. Ha maradtál lehetett parkban ülni, kocsmában ülni és moziban ülni…. aztán a 2000-es évek elejére már az sem lett. Minden „ülés” alkalmával arról beszéltünk, hogy kellene egy HELY, NEKÜNK HATVANIAKNAK. Aztán amikor lehetőségünk lett, mert más ezt nem akarta vagy nem merte felvállalni, mi megcsináltuk. Igen Mi, Mi hatvaniak, magunknak, mert kellett egy HELY, ahol „miénk a tér”.
És nehéz volt, és sok munka volt, és először nagyon kevesen voltunk a programokon és elbizonytalanodtunk, de csináltuk tovább, mert hittünk benne. Volt kisszínpad a Művház udvaron és volt még egy kisebb a Könyvtár udvarán és sok hatvani zenész jött játszani rajta, és mi vetítettünk filmet, hogy olyan legyen, mintha lenne mozink, mert amikor még volt, az nagyon jó volt. Aztán lett nagyobb színpad és fedés is rajta, meg működő profi hangtechnika és szép világítás, meg jó sok ülőhely. Hallották már a város határain túl is, hogy itt van egy HELY. És jöttek a megkeresések az országosan is ismert előadóktól, hogy jönnének ide. Fejlődtünk és fejlesztettünk, minden évben kitaláltunk valami újat és így lett rendes kertmozi is, premier filmekkel.
És sokan lettünk, először kicsit sokan, aztán nagyon sokan. Annyira, hogy volt, amikor be sem fért mindenki. Jöttek a gyerekek és a gyerekesek, jöttek a fiatalok és a fiatalosak, jöttek a nyugodtak és a nyugdíjasok. Voltunk csendesek és voltunk hangosak (bocs)! Van még néhány ezer szó, de a hely ezekhez képest több, ezért inkább azt írom, hogy a JAM AZ A HELY ami – a Búza, a Jeró, a Rózsa, a Csikó, a Parkszálló, a Pipacs, a Terem, a Fácán, a Dolly Kocsmája, a Fagyos, a Hendrix, az utcabál, a Kis Vörös, a Kedvenc, a Negró, a Péter kocsmája, az Amstel, a Szabadtéri, a Kristály kastély, a Rocky-klub, a Dali, a Zéta, az Apollo (Vörös Csillag), és a Kossuth Mozi Negrockos fénykorában, a Csillagfény, a régi Könyvtár vagy éppen az egykori Vörösmarty Művház…