01/02/2022
„Kutyám mentett meg az őrülettől. Akkor még nem tudtam, évekkel később értettem meg, hogy ő volt az. Hogy csak csendben ott lenni és figyelni. Sosem túl közel és nem is túl távol. Hogy nincs sem kérdés, sem elvárás, csak a dolgok puszta tudomásulvétele. Ott volt és jött és tudta, hogy mi történik velem. És elég volt csak egy pillantás rá, és ahogy visszanéz rám. Tudtuk mind a ketten az egészet. És tényleg csak évekkel később, mikor ő már a kertben, a kút mellett, egy tujákkal körbeültetett és folyami kavicsokkal borított sírban feküdt rég, akkor értettem meg, hogy ugyanazt csinálta, mint egy kínai vándorszerzetes vagy egy európai szent. Vagy bárki, aki tudja. A módszere ugyanaz volt. A mozdulatában volt benne. Ahogy járt, és ahogy állt, és ahogy feküdt. Ki tudja, talán a tiszta, egyszerű létezés mindig ilyen. Talán a tiszta, egyszerű létezés csak egyféle lehet.”
/Győrffy Ákos/
