18/06/2026
50 fölött már nem szeretünk darabokban lenni. Az egészet preferáljuk. Nem elég, ha csak test, kell a lélek is. Nem elég a mindset, kell az energy is. Nem elég a kényelmes, legyen egészséges. Nem elég az elég, legyen jó! Nagyon jó.
És egyre többször kell, hogy a semmiben lehessünk, mert akkor tud beütni a minden. Mert szeretjük az egészet látni.
Van, amit már el kell engedni, de néha ez az ára, hogy megtapasztaljuk a másik oldalt, azt integráljuk, és megint hopp, összeállt a nagy egész.
Nincs már minden szerelem darabokban, nem csak részekben lobban minden láng. Tudjuk, ha ma a hold csonka, nem sokára full pompában fénylik. Hogy aztán újra elfogyjon. Tegnap egy rossz szekér, ma egy kényelmes Volvo.
Hullámra fel, hullámról le. Önismeret, honismeret, holdismeret, napismeret. Nem csak ismerjük, már érezzük. Átérezzük. Átéget, szétárad, elpárolog, eltűnik, lecsapódik, lepárlódik, megisszuk, átéget.
Meglátni az egészet.
Egy pillanatra isten székében ülni.
Zuhanni, szétesni.
Újra összeállni.
Tudni, hogy így van rend.
Tudni, hogy épp hol tartunk.
Darabokból összeállni.
Semmiből minden lenni.
Az egészből kilépni.
Az egészben feloldódni.