Déri Múzeum

07/09/2026

Kornai Berta színésznő portréja. A fénykép a debreceni Déri Múzeum Irodalmi Gyűjteményének darabja, 1902—1910 között Goszleth fényképészeti és festészeti műtermében készült (cím: Bp., Csömöri út 44.). Kornai Berta (születési neve: Kolber 1885–1950) színésznő, szubrett-énekesnő volt, 1902-ben végezte el Rákosi Szidi színiiskoláját. Még ugyanebben az évben a Magyar Színház tagja lett, ahol a Svihákok című operettben aratott nagy sikert. 1907-től a Vígszínházban, később a Városligeti Színházban és a Royal Orfeumban is fellépett. Természetes bája, temperamentuma és kiváló tánctudása igen népszerűvé tették.1912-ben férjhez ment és visszavonult, később már csak vendégművészként lépett fel. A színésznő 64 éves korában, 1950-ben hunyt el.

Kornai Berta színésznő portréja
Déri Múzeum - Debrecen CC BY
https://mandadb.hu/tetel/549428 🖱

07/09/2026

🎓 Kedves Pedagógusok, Múzeumpedagógusok és Pedagógiai Szakemberek! 📜✨

Szeret***el várunk mindenkit a Déri Múzeum és a Szabadtéri Néprajzi Múzeum – Múzeumi Oktatási és Módszertani Központ (MOKK) közös szervezésében megvalósuló LÁTKÉP – Múzeumpedagógiai börze című szakmai napon! 🏛️🎨

Itt az új tanév és a tervezés időszaka. A rendezvény célja, hogy közvetlen találkozási és kapcsolódási lehetőséget teremtsen a pedagógusok és a múzeumi szakemberek között, segítve az előttünk álló tanév programjainak, osztálykirándulásainak és múzeumlátogatásainak megszervezését.

🤝 Mi várható a szakmai napon?
• Interaktív börzestandok: Kézbe vehetők és kipróbálhatók a múzeumpedagógiai játékok, feladatlapok, valamint a foglalkozásokon használt műtárgy- és ruhamásolatok.
• Inspiráló előadások: A debreceni és vármegyei muzeális intézmények személyesen mutatják be jó gyakorlataikat és programkínálatukat.
• Kurátori tárlatvezetés: A program zárásaként Fodor Éva Irén művészettörténész mutatja be a „Miska és Cecile, avagy amit Munkácsy Mihály házasságáról tudni érdemes” című időszaki kiállítást.

(A rendezvény a teljes időtartama alatt nyitott, folyamatosan és díjtalanul látogatható.)

📍 Helyszín: Déri Múzeum, Díszterem (4026 Debrecen, Déri tér 1.)
📅 Időpont: 2026. szeptember 21. (hétfő) 13.00–17.00
📝 Regisztráció: 12.30–17.00 között (folyamatosan a helyszínen)

🗓️ RÉSZLETES PROGRAM

13.00–16.00 Interaktív börzestandok és eszközbemutatók
A standoknál jelen lévő intézmények:
Bihari Múzeum | Bocskai István Múzeum | Debreceni Irodalom Háza | Debreceni Kerékpár Múzeum | Debreceni Református Kollégium Múzeuma | Déri Múzeum | DKV Közlekedéstörténeti Emlékszoba | Hajdúszoboszlói Fazekasház | Medgyessy Ferenc Emlékkiállítás | Mezőgazdasági Hagyományok Gyűjteménye | MODEM Modern és Kortárs Művészeti Központ | Nagykereki Bocskai Várkastély | Szabó Magda Emlékház | Szoboszlói Irodalom Háza

• 13.00 Köszöntő – Dr. Angi János, a Déri Múzeum igazgatója
• 13.10 Előadás: Képzési lehetőségek pedagógusoknak és múzeumpedagógusoknak – Szabó Barbara, a MOKK Felnőttképzési és Felsőoktatási Osztályának vezetője

Intézményi bemutatkozók és múzeumpedagógiai programismertető előadások:
• 13.20–13.30 Bihari Múzeum (Berettyóújfalu)
• 13.30–13.40 Bocskai István Múzeum (Hajdúszoboszló)
• 13.40–13.50 Kerékpár Múzeum (Debrecen)
• 13.50–14.00 Fazekasház (Hajdúszoboszló)
• 14.00–14.10 Mezőgazdasági Hagyományok Gyűjteménye (Nagyrábé)
• 14.10–14.20 MODEM Modern és Kortárs Művészeti Központ (Debrecen)
• 14.20–14.30 DKV Közlekedéstörténeti Emlékszoba (Debrecen)
• 14.30–14.40 Déri Múzeum (Debrecen)

Kísérőprogram és zárszó:
• 16.00–16.40 Tárlatvezetés – Fodor Éva Irén művészettörténész, társkurátor tárlatvezetése a „Miska és Cecile, avagy amit Munkácsy Mihály házasságáról tudni érdemes” című időszaki kiállításban.
• 16.45 Zárszó – Sajtos Anna múzeumpedagógus, Déri Múzeum

Találkozzunk Debrecenben! Gyűjtsünk együtt élményeket és ötleteket az új tanévre! 🌟

07/09/2026

BOOKWEEKEND ❤

A könyvbarátok ünnepéhez a Déri Múzeum is csatlakozott egy nem mindennapi kiállítás bemutatásával ‼

04/09/2026

04/09/2026

145 év - 145 kép - 145 tény
MEDGYESSY MINDEN HÉTEN

145 éve született Debrecenben a kétszeres Kossuth-díjas Medgyessy Ferenc szobrászművész. Itt élt családja, itt kezdte tanulmányait a híres Református Kollégiumban. 18 éves korában ugyan elhagyta Debrecent, de élete végéig aktívan részt vett a város kulturális életében. Bár Budapesten telt életének jelentős része, mégis mindig büszkén vallotta debreceninek magát. Számos köztéri szobra határozta meg egykor és ma is a cívisváros arculatát. Emlékét e művek mellett a Déri Múzeum gondozásában lévő kiállítás őrzi. Ebben az évben 145 év, 145 kép, 145 tény címmel közlünk heti rendszerességgel képeket és érdekes tényeket a művész életéből.

„…Megélhetési szempontból a portrémegrendelések is hálásak szoktak lenni.”

A Tanácsköztársaság idején vállalt szerepe miatt elmaradtak az állami megbízások. Medgyessy szerény anyagi körülmények között élt a Százados úti művésztelepen, amelyről 1921-ben Ungi Imre újságíró így ír: „De vajon télen mi lesz, amikor a fűtetlen műtermekben szét fognak fagyni az agyagszobrok, és kora délután már tétlenné válnak a dolgos kezek, mert a mécsként pislákoló gáz mellett lehetetlen a munka?”

A háború utáni nehéz időszakban a magánrendelések száma is csökkent, s ami érkezett, az is elsősorban a szobrász által legkevésbé kedvelt portrékra vonatkozott. Erről a műfajról így írt:
„Megélhetési szempontból a portrémegrendelések is hálásak szoktak lenni. Néhány kivételtől eltekintve nekem ez a műfaj mindig a legtöbb bajt és nyűgöt hozta. Ezért hát elkerültem, ha lehetett. A portrészobornak ugyanis két szempontja van: először, hogy szobor legyen, másodszor, hogy hasonlítson. … Nagy lendülettel fogtam hozzá egy-egy portréhoz, mégis legtöbbször unalommal folytatódott, amely unalom aztán kiült a modellen.” …

A művész önmahát egyetlen plaketten jelenít***e meg. Ez egy 1921-ben öntött, 10 X 10 cm-es bronzplakett, amelyet Gáty-Goldmann Fülöp megrendelésére a magyar szobrászok önarckép sorozatába készített. A művészettörténet ezt a kis remekművet úgy tartja számon, hogy ebben teljesedett ki a szobrász dombormű stílusa. Csengeriné dr. Nagy Zsuzsa az 1959-ben rendezett Magyar Éremművészet a XIX. és XX. században című kiállítás katalógusában így ír róla: „Medgyessy 1921-ben készített önarckép plakettje egyike éremművészetünk chef-d’oeuvre-jeinek” (főművének).

Kép: Medgyessy Ferenc: Önportré, 1921, bronz 10x10 cm

03/09/2026

📚 KÖNYVBEMUTATÓ A BIHARI MÚZEUMBAN 📚

Egy tartalmas délután, érdekes találkozás és egy új könyv felfedezése várja a közönséget. 📖

📅 Időpont: 2026. szeptember 9., 17:00
📍 Helyszín: Sinka István Városi Könyvtár rendezvényterme

A részletekért tekintsétek meg a plakátot! 👇

Minden érdeklődőt szeret***el várunk! 💙

31/08/2026

Évszázadok titkai Debrecen épületein, utcáin és terein át

Ezúttal is rendkívül sokan tartottak Váradi Katalinnal, a Déri Múzeum történész muzeológusával a különleges belvárosi barangoláson!

Fotók: Dankó Imre/Cívis Ház Zrt.

28/08/2026

145 év - 145 kép - 145 tény
MEDGYESSY MINDEN HÉTEN

145 éve született Debrecenben a kétszeres Kossuth-díjas Medgyessy Ferenc szobrászművész. Itt élt családja, itt kezdte tanulmányait a híres Református Kollégiumban. 18 éves korában ugyan elhagyta Debrecent, de élete végéig aktívan részt vett a város kulturális életében. Bár Budapesten telt életének jelentős része, mégis mindig büszkén vallotta debreceninek magát. Számos köztéri szobra határozta meg egykor és ma is a cívisváros arculatát. Emlékét e művek mellett a Déri Múzeum gondozásában lévő kiállítás őrzi. Ebben az évben 145 év, 145 kép, 145 tény címmel közlünk heti rendszerességgel képeket és érdekes tényeket a művész életéből.

Nehéz időkben a barátság és a közös emlékek segítenek

A Tanácsköztársaság után jó ideig mellőzték Medgyessyt. A Magyar Képzőművészek Egyesülete nyilvánosan elmarasztalta a proletárdiktatúra idején tanúsított magatartása miatt. Medgyessyhez hasonlóan a falusi élet nehézségeit jól ismerő Móricz is jobbító szándékkal csatlakozott a diktatúra azon tagozatához, mely a kultúrát igyekezett közkinccsé tenni. A tevékenységük miatt elszenvedett kirekesztettség még erősebbé t***e kettőjük gyermekkoruk óta fennálló kapcsolatát. 1919 karácsonyára így emlékezik az író leánya, Móricz Virág: (az író) „félret***e Dózsa György történetét, s elővette a magáét. Megállt tizenkétéves korában a debreceni kollégiumban. Így született a Légy jó mindhalálig. Ez a könyv nemcsak egy kisgyermek meséje, ez annak a kornak a fájdalmas következménye … Karácsony után a pesti lakásba vendégek jöttek. A nagy fekete férfiak között csak kettőt ismertünk mi gyerekek: Medgyessy Feri bácsit és Csathó Kálmánt, de tudtuk, hogy mind osztálytársai voltak valamikor régen Debrecenben, s azért hívta el őket, mert regényt akart írni, gyerekregényt. Azért hívta el őket, hogy mire emlékeznek a régi időből.” Medgyessynek bizonyára nagy szerepe volt a kollégium épületének és a debreceni utcák hangulatának felidézésében. A szobrász nem ír visszaemlékezésében erről az időszakról, Móricz azonban így emlékezik róla több, mint egy évtized elteltével: „A Nyilas Misi tragédiájában valóban nem a debreceni kollégium szenvedéseit írtam meg, hanem a kommün alatt s után elszenvedett dolgokat... Én akkor egy rettenetes vihar áldozata voltam. Valami olyan naiv s gyermekes szenvedésen mentem át, hogy csak a gyermeki szív rejtelmei közt tudtam megmutatni azt, amit éreztem, s lám az egész világ elfogadta s a gyermek sorsát látták benne... ami kedves van a darabban, az debreceni emlék, ami nem kellemes, az máshonnan jött...” (1930).

Karczaghy Béla: Medgyessy Ferenc, 1920 első fele, fénykép, Déri Múzeum
Székely Aladár: Móricz Zsigmond az 1920 körül, fotó (Wikipédia)
Ismeretlen: Csathó Kálmán, é. n. (Wikipédia)

27/08/2026

Olvasni JÓ!!!!!!!!
Hamarosan háromnapos programsorozat várja a könyvbarátokat Debrecenben!