Magyar Nemzeti Galéria, Hungarian National Gallery

Magyar Nemzeti Galéria, Hungarian National Gallery A Magyar Nemzeti Galéria a magyarországi képzőművészet kialakulásának és fejlődésének folyamatát dokumentáló és bemutató legnagyobb közgyűjtemény.
(2762)

Itt talál meg minket/You can easily find us here:

http://maps.google.hu/maps?f=q&source=s_q&hl=hu&geocode=&q=Magyar+Nemzeti+Gal%C3%A9ria,+Budapest,+D%C3%ADsz+t%C3%A9r&sll=47.15984,19.500732&sspn=3.540973,6.866455&ie=UTF8&hq=Magyar+Nemzeti+Gal%C3%A9ria,&hnear=Budapest,+D%C3%ADsz+t%C3%A9r&ll=47.500474,19.036152&spn=0.006871,0.013411&z=16&iwloc=A

139 éve született a zseniális Karinthy Frigyes. Sakkozók című írásával emlékezünk rá.A festmény Fónyi Géza alkotása.Szem...
24/06/2026

139 éve született a zseniális Karinthy Frigyes. Sakkozók című írásával emlékezünk rá.
A festmény Fónyi Géza alkotása.
Személyek
Sakkozók
P. M. egyetemi tanár és G. N., a híres drámaíró
– Plem, plem.
– Plem, plem? Hogy mondta: plem, plem?!
– Voltam bátor. Voltam bátorságos.
– Na, ha maga volt egy bátor Ságos, ha ön egy Ságos, az a bátrabbik fajtából való, hát akkor én adok magának egy sakkot, kedves Ságos.
– Maga ad nekem egy sakkot, egy sakkantyút. Mit vesz magának az illető sakkon, ha én ide lépek… vagy mondjuk, nem is ide lépek, hanem, mondjuk, ide lépek…
– Maga nem lépegethet, kedves Ságos, kedves bátor Ságos, mert maga nem van meg egy balerina, aki ide lépeget, oda lépeget, és ezzel megkeresi a kenyerét, hanem igenis maga egy sakkozó, aki csak egyet lépegethet, mert piéce touchée*25 történt, piész tusé, egy piész tusa, egy kicsike, finom tusa, érintett figura mozdul, érintetlen figura marad, de hát van-e érintetlen figura? Sakk!
– Sakk! Ön azt mondja, sakk! Ön bizonyos előszeretettel mondja, hogy sakk. Ön egy sakter.
– Sakter? Groszartig! Hogy magának ilyenek az eszébe jutnak, mondja, hol jutnak bele az eszébe, az eszecskéjébe, a kis esze-meszejébe, kis mesze-eszejébe az ilyen dolgok, hogy sakter – alul jutnak bele, vagy felül jutnak bele a kis mesze-eszeveszejébe?
– Mesze, esze, vesze, mondja ön, na, hát ha mesze, esze, vesze, hát akkor legyen mesze, esze, vesze, hát akkor én megfogom a bástyámat, és leteszem ide, leteszem a ház asztalára a bástyát, az asztal házára leteszem ezt a kis magyar bástyát, ezt a kis pörge fiút, de kizárólag arra való tekintettel, mivel ön szerint esze-mesze-vesze.
– Na, jó, jó… tyotyotyo… tyetyetye… hiszen nem mondtam semmit, azt is egy halk hangárnyalattal csupán… és ha maga ezt ide leteszi, hát akkor mi történhetik, Istenke, hát akkor én lépem eztet, maga lépi eztet, ütöm eztet, ja persze, ez ütésben marad – na, gyerünk. Tessék. Sakk.
– Sakk? Talán azt akarta mondani: sakk? Miért mondja ahelyett, hogy: sakk, azt, hogy: sakk? De ha sakk, sak legyen sakk. Ami sak, az sak.
– Hát most mi lesz a huszárral? Mi lesz a huszárral, mi lesz Husz Áronnal, a kis Husz Áronnal, akiről szó volt a napokban?
– Napokban? Napokban, jelzi ön? Hát tudja mit: fog még maga bagóér táncolni. Vagy mondjuk: fog még uraságod dohánymaradékért koreográfiai mutatványokat adni cserébe. Majd meglátjuk, mi lesz azzal a futóval a sarokban.
– A futóval? Önnek láza van, mi lenne a futóval? Ha önnek láza van, tegyen borogatást a fejére, jeges borogatást jeges barátom, mit szól hozzá?
– Mit szólok hozzá, hát maga mit szólt ahhoz a pofonhoz, amit múltkor váratlanul kapott, mikor a futóját leütötte annak a Kellernek, mit szólt, mondja?
– Feltűnt nekem, nem tagadom, feltűnt nekem az pofon… pofo… pofon… fopopofon… propoon… balefon… fonofon…
– Hopp! Hopp! Mit is mondott az imént: esze-mesze, vesze… mondta ön… nahát, ha esze-mesze-vesze… hát akkor idenézzen… itt van egy plem… egy futó, leütve.
– Plem, plem, mondja ön, bizonyos méltóságérzéssel kapcsolatban. Nahát, ha plem, plem… akkor megint egy sakk…
És így tovább.

Képről képre – Munkácsy mestere„Szamossy ugyan gyakran mesélgetett nekem híres festőkről, Tizianról, Veronese-ről, Miche...
24/06/2026

Képről képre – Munkácsy mestere

„Szamossy ugyan gyakran mesélgetett nekem híres festőkről, Tizianról, Veronese-ről, Michel Angelo-ról és arról, hogy van egy úgynevezett festőművészeti akadémia, ahol remekműveket látott és örökbecsű képekről mesélt, miközben egyre festett és én ott álltam mellette és azt hittem, hogy mindaz, amiről szólott, éppen olyan, mint drága, aranyos mesterem sok-sok képe. Azt hittem, hogy ő éppen olyan híres, mint azok. Csak csodáltam és úgy éreztem, hogy az elmúlt világban lehetett sok nagy festő, de az élők között egyedül ő számít: Szamossy mester!”

Munkácsy Mihály idézte így föl egykori mestere alakját az „Emlékeim” címen megjelent önéletrajzában. Ne csodálkozzunk azon, hogy a tizenhét éves Lieb Miskának, aki akkoriban még csak annyit tudott, hogy asztalos biztosan nem akar lenni, „Szamossy mester” volt a minden. Tanára, mestere és atyai pártfogója volt ő, aki kétszáz évvel ezelőtt, június 28-án született a Hunyad megyei Déván. Szamossy Elek (1826–1888) az 1850-es években Bécsben tanult a magyarok által is kedvelt Karl Rahl iskolájában, majd hosszabb idő töltött Velencében. Szamossy jól képzett művész volt, portréi, másolatai magas szintű festői tudásról vallanak, de kompozícióiban kevés az eredeti vonás. A művészet története azonban nemcsak zsenikből áll, hanem leginkább olyan megbízható mesterekből, akik nélkül talán a zsenik sem találták volna meg önmagukat.

Munkácsy 1861-ben ismerkedett meg Szamossyval Fischer Károly gyulai festő műtermében. Találkozásukat így írta le 1921-ben magyarul is megjelent önéletrajzában: „Alig hat hét óta jártam Fischer mesterhez, mikor egy napon kopogtattak az ajtón. – Tessék... – hangzott belülről a felelet. Erre a szóra nyílt az ajtó és egy ötven év körüli öreg úr lépett be a műterembe, akit láthatóan meglepett a cigány-csendélethez hasonló kép, amely fogadta. A sűrű füsttengeren át ugyan nagyon keveset láthatott, csak odament a mesterhez és bemutatkozott.”
Különös, hogy hogyan is láthatta Munkácsy ötven körüli öregúrnak az akkoriban épp 35 éves Szamossyt. Nos, nem Munkácsy megfigyelőképességével volt a baj, hanem az önéletrajz fordítójával, Lestyán Sándorral. A francia nyelvű eredeti szövegben ugyanis a kopogtatást követő rész valahogy így szól: „Látom, hogy a szertartásosan elhangzott »Herein« szóra egy előkelő megjelenésű, körülbelül harmincöt éves úr lépett be, és szemmel láthatóan meglepődött azon a bohém szobabelsőn, amely a fojtogató, tömény füstfelhőben lebegett.” Érdekes, hogy a „bohém” franciául ugyan „cigány”-t is jelent, de 1921-ben ezt a szót már inkább modernebb, általánosabb értelemben használták idehaza.

Az bizonyos, hogy Szamossy magához vette Munkácsyt, akivel először a gyulai Wenckheim-kastélyban dolgozott, majd Aradra hívta, ahonnan Ormós Zsigmondhoz, a kiváló művészettörténészhez költöztek Buziásra, a híres Temes vármegyei fürdőhelyre. Utána gróf Karátsonyi Guidó beodrai kastélyában dolgoztak, s végül tizennyolc havi tanulás, művelődés, munka után Munkácsy 1863-ban búcsút mondott mesterének. Útjaik külön váltak. Szamossy tisztviselő lett, majd az 1870-es években rajztanárként dolgozott Nagyváradon. Utolsó éveit Budapesten töltötte.

Az anyát gyermekével ábrázoló festménye tipikus biedermeier zsánerkép, melynek témája az anyai szeretet. Minden részlet biztos kézzel van megfestve, az arcok, kezek, gesztusok kifejezőek, sőt még a tárgyakon is érdemes elidőznünk, hiszen pontosan dokumentálják az 1870 körüli életet. Különösképp érdekes a gyermek alakja, akin a kis réklin kívül nincs más ruhadarab. Leginkább a pelenkát hiányolhatnánk, amit azonban akkoriban még alig használtak. A gyermekek mielőbbi szobatisztaságra nevelésének legbiztosabb eszköze a csupaszon hagyott alsótest volt, s ez így volt az uralkodói családoknál éppúgy, mint a falusi szegényeknél. A kép masszív formái, a lokálszínek dominanciája nemcsak Rahl iskoláját idézik, hanem Munkácsy ifjúkori képein is visszaköszönnek.

Szamossy hosszú betegeskedés után hunyt el 1888 áprilisában. Temetésének költségeit Munkácsyék vállalták magukra. Magnóliából, kaméliából és jácintból font koszorújának fehér selyemszalagján a „Munkácsy Mihály – Szamossy Elek kedves mesterének” feliratot olvashatta a kisszámú gyászoló közönség.

kép:

Szamossy Elek: Anya gyermekével, 1868
olaj, vászon, 37 × 48 cm
Magyar Nemzeti Galéria

szöveg: Bellák Gábor

BORSZERDA - öt este, öt karakteres hangulat, öt különböző asszociáció. Az első alkalmat az azúrkék, a másodikat az arany...
23/06/2026

BORSZERDA - öt este, öt karakteres hangulat, öt különböző asszociáció. Az első alkalmat az azúrkék, a másodikat az aranysárga, a harmadikat a pompeji vörös, a negyediket a toszkánzöld, az utolsó estét pedig a gyöngyfehér és ébenfekete színpár fémjelzi. Az egyes esték programjai és borkínálata ehhez a színek által inspirált tematikához kapcsolódva kínálnak különleges kulturális élményt. Az első Borszerda esten, július 1-jén a mediterrán életérzés jegyében a programok a Dolce vita című kiállítás köré szerveződnek. Az est kiemelt eseménye az Itália mint múzsa című előadás, amelyen Juhász Anna irodalmár, Fekete Giorgio énekes és Olasz Renátó színművész közösen idézik meg az olasz kultúra és táj által inspirált irodalmi és művészeti pillanatokat.
Részletes program és online jegyvásárlás:
https://mng.hu/juliusban-ismet-borszerdak-a-galeriaban-2026/
A program főtámogatója a Magyar Fejlesztési Bank.

Dolce Vita című kiállításunk a 19. századtól a kortárs művészetig tartó válogatással mutatja be, hogy a magyar kultúrába...
21/06/2026

Dolce Vita című kiállításunk a 19. századtól a kortárs művészetig tartó válogatással mutatja be, hogy a magyar kultúrában Itália mindig az utazók kedvelt célja, a művészeknek pedig örök motívuma és témája volt. A Bartók Tavasz Nemzetközi Művészeti Hetek keretében megvalósuló kiállítás 75 alkotótól mintegy 150 műtárgyat – festményt, grafikát, fotográfiát, szobrot, objektet és régészeti tárgyat.
A tárlatot a 113 éve ezen a napon született Weöres Sándor versével ajánljuk.
Egy másik világ
Egy másik világ küldött engem,
hogy milyen volt, már nem tudom,
de tört sejtése vissza-fénylik
színek nélküli fátyolon.
S ahogy a föld sok látomásán
régi hazám nyit néha rést:
onnan túlról majd vissza-sejtem
az örömet s a szenvedést.
Online jegyvásárlás:
https://ligetplusz.hu/jegyek/dolce-vita-italia-mng-2026

Képről képre – AnyánkVajon, ha egy művész azt a címet adja alkotásának, hogy „Anyánk”, akkor az a mű kit jelenít meg? A ...
17/06/2026

Képről képre – Anyánk

Vajon, ha egy művész azt a címet adja alkotásának, hogy „Anyánk”, akkor az a mű kit jelenít meg? A művész anyját? De akkor miért nem „Anyám” a címe? A közösséget érzékeltető cím azt sugallja, hogy ez az anya egy kollektív anyaképet jelenít meg. A köbméteres márványtömbből kifaragott anyaszobor súlya, mérete alapján még illene is az ősanya képéhez, hiszen erősebb, komolyabb, fajsúlyosabb, mint egy intim és bensőséges anyaábrázolás. A polgári ruha, a főkötő, a hétköznapi karosszék azonban nem igazán mítoszi kellék. Stróbl Alajos remekműve a magyar szobrászat egyik legkülönösebb anyaábrázolása. Az elvárható intimitáshoz képest túl monumentális, a monumentalitásához képest viszont túlságosan köznapi.

A százhetven esztendeje, június 21-én született Stróbl Alajos (1856–1926) a magyar szobrászat egyik nagy alakja. Budapesten sétálgatva, vagy éppen a Budapest nevezetességeiről szóló könyveket lapozgatva, nem kerülhetjük el a találkozást a műveivel. Szent István lovas szobra a Halászbástyánál, Arany János emlékműve a Nemzeti Múzeum kertjében, Erkel Ferenc és Liszt Ferenc ülő alakja az Operaház bejáratánál, a turisták által agyonfotózott Mátyás kútja a Budavári palota udvarán, Jókai szobra a Jókai téren, Szent István oltárszobra a Bazilikában – mind Stróbl mester alkotásai. Nem is beszélve a megannyi portrészoborról, melyeken nem kevésbé híres kortársait mintázta meg. Ő is annak a nagy nemzedéknek volt tagja, Zala Györggyel, Fadrusz Jánossal, Róna Józseffel együtt, akik meghatározták a 1900 körüli századforduló szobrászati arculatát. Az ő műveik nélkül nemcsak Budapest, hanem sok vidéki városunk látványa is szegényesebb lenne.

Stróbl a Magas- és az Alacsony-Tátra közötti festői vidéken, a Vág folyó mentén fekvő Liptóújváron látta meg a napvilágot. Iskoláit nem túl jó eredménnyel Lőcsén végezte, majd a bécsi iparművészeti iskolában, később pedig a művészeti akadémián folytatta tanulmányait. 1881-ben költözött haza Budapestre. Ekkor már jó híre volt, hiszen Liszt Ferenc és Erkel Ferenc személyesen ült neki modellt az Operaházhoz készült szobrokhoz, bár Erkel kifejezetten ellenezte, hogy róla, a még élő személyről egész alakos szobor készüljön. Liszt ugyanakkor élénk érdeklődéssel követte a róla készülő szobor alakulását.

Az „Anyánk” szobrához Stróbl az 1890-es években több portréváltozatot is készített édesanyjáról. A lengyel származású anya, Wyrostek Karolina 1889-ben halt meg, így a szobor valamennyi változata már a művész emlékezetéből született meg. Az életnagyságú márványszobrot az 1896-os millenniumi kiállításon láthatta először a nagyközönség. A művet 1899-ben a magyar állam vásárolta meg, majd az 1900-as párizsi világkiállításon Grand Prix kitüntetésben részesült.

A művész édesanyját ábrázoló szobrot tekinthetnénk portrénak is, mégis az az érzésünk, hogy több ez a mű, mint egy portré. Megkapó a ruházat egyszerűsége, a kitaposott cipő realizmusa, de van egy talányos motívum is művön. A mi anyánk – elképzelve 1900 körüli ősszülőnket – kötögetett, almát hámozott az ölében, esetleg egy imakönyvet lapozgatott, vagy rózsafüzért morzsolgatott. Ilyen hatalmas köteteket nemhogy az anyánk, de még atyánk és nagyatyánk is aligha forgatott. Mit olvasgat vajon ez az idős asszony? Mi lehet ez a kódex méretű kötet, amely az ölében nyugszik? A legtöbb elemzés szerint tán a családi biblia, de valljuk be, ekkora kötetek aligha fordultak elő a polgári otthonokban. Meg ha jobban megnézzük, nem is igazán olvassa ő ezt a könyvet. Tekintete elréved fölötte, s inkább csak pihenteti rajta a karját. Talán ez az a motívum, amely a szobor méretéhez illő mítoszi erőt képviseli. Mintha csak a sors könyvét ütötte volna föl találomra ez a jóságos tekintetű isten-asszony s mélázna el mindazon, amit ott írva lát: a sorsunkat. Az emberek és a műalkotások sorsát is.

Ez a mű jó másfél évtizedig nem volt látható. A múzeumunk terei újjáformálódtak, bizonyos terek új funkciót kaptak. Az „Anyánk” pedig ott maradt, ahol húsz éve még kiállítótér volt, de mára már raktár lett. A tonnányi márványmű mozgatása éppoly nehéz volt, mint megtalálni új helyét. Most végre újra látható. Sorsa biztosnak látszik, a sors könyve pedig örökre nyitva marad. Mindig van benne kutatnivaló elég.

kép:
Stróbl Alajos: Anyánk, 1896
márvány, 161 × 69 × 103 cm
Magyar Nemzeti Galéria

szöveg: Bellák Gábor

Június 19-én 16 órától várunk Merengő – Színek áramlása című különleges tárlatvezetésünkre!Vajon hány másodpercet töltün...
17/06/2026

Június 19-én 16 órától várunk Merengő – Színek áramlása című különleges tárlatvezetésünkre!
Vajon hány másodpercet töltünk el egy-egy festmény előtt? Csupán néhány pillanatot szánunk a remekművekre is. Mi történne, ha igazán elmerengenénk egy kép világában? Csak idő kérdése, hogy egy mű megszólaljon.
Különleges, alternatív tárlatvezetésünkön nem információk mentén ismerkedünk meg egy művel, hanem a szubjektív meglátások és érzések kerülnek fókuszba. Teret és időt adunk annak, hogy a kép megnyíljon, és elkezdjen mesélni nekünk.
Online jegyvásárlás:
https://ligetplusz.hu/merengo-szinek-aramlasa-mng-2026-0619

Kívül és belül - Iványi László művészete A tárlat a hetvenes évek közepéig követi az 1934-ben született és 1956 óta Pári...
17/06/2026

Kívül és belül - Iványi László művészete
A tárlat a hetvenes évek közepéig követi az 1934-ben született és 1956 óta Párizsban élő alkotó művészi fejlődését. A kiállításon látható fő műve is, az 1967-ben festett Nincs hálószoba Miss Doude számára című alkotás, amely az akkori Párizsi Biennálén is szerepelt. A tárlattal a múzeum folytatja azt a sorozatot, amely a Magyarországon kevéssé ismert, külföldön alkotó, 20. századi emigráns magyar művészeket mutatja be.

Iványi László életútja rendkívül változatos, párhuzamosan folytatott képzőművészeti és zenei tanulmányokat, a budapesti Zeneakadémián Kadosa Pál növendéke volt. 1956-ban, mivel részt vett a Kilián laktanya körüli harcokban, Franciaországba emigrált. Párizsban telepedett le, zongoratanárként dolgozott, közben pedig a képzőművészeti főiskolán, az École nationale supérieure des beaux-arts-ban folytatta tanulmányait. Kiemelkedő tehetsége már tanulmányainak legelején megmutatkozott, amelyet a kiállításon látható nagy méretű rajzai és korai festményei is jól illusztrálnak. Fogékonyan figyelte az ötvenes évek végének haladó művészeti tendenciáit, amelyek Franciaországban az absztrakció és a figurativitás új kísérleteit jelentették. Festészetét az 1950–1960-as évek felszabadult, színes és gazdag formai játékokkal élő francia művészete inspirálta. Jean Fautrier, Hantai Simon, Reigl Judit, Fiedler Ferenc és Jean Dubuffet munkáit megismerve készítette korai absztrakt kísérleteit, véglegesen a hatvanas években alakította ki a rá jellemző sokoldalú, színeket és kifejezésmódokat bátran vegyítő egyéni stílusát. Iványi szinte minden műfajban magabiztosan dolgozott: rajzolt, festett és használta a kollázstechnikát is. A hatvanas években folyamatosan szerepelt kiállításokon, munkájának elismeréseképpen 1970-ben a Musée d’Art moderne de Paris, a párizsi Modern Művészeti Múzeum képet vásárolt a művésztől.
https://ligetplusz.hu/jegyek/mng-allando

NYÁRI TÁBOR A GALÉRIÁBAN! 2026. július 20–24. (naponta 9:00–16:00)Különleges összművészeti nyári táborral várjuk július ...
15/06/2026

NYÁRI TÁBOR A GALÉRIÁBAN!
2026. július 20–24. (naponta 9:00–16:00)
Különleges összművészeti nyári táborral várjuk július 20. és július 24. között a 13–14 éveseket! Most nemcsak megnézzük a remekműveket, hanem belépünk a világukba. Életre keltjük a befagyasztott pillanatokat, jeleneteket találunk ki és megteremtjük a saját világunkat. Vajon hogyan jelennek meg a klasszikus műveken a mai érzések, konfliktusok és nehéz döntések, s mindez hogyan kapcsolódik a saját életedhez?
Ha benne vagy egy színes, határokat feszegető kalandban, ahol végre te alakítod a történetet, akkor itt a helyed!
Foglalj most:
https://mng.hu/programok/nyari-taborok-kepek-bennunk/20260720/

Cím

Budav\u00E1ri Palota, Szent Gy\u00F6rgy T\u00E9r 2
Budapest
1014

Nyitvatartási idő

Kedd 10:00 - 18:00
Szerda 10:00 - 18:00
Csütörtök 10:00 - 18:00
Péntek 10:00 - 18:00
Szombat 10:00 - 18:00
Vasárnap 10:00 - 18:00

Telefonszám

+36204397331

Értesítések

Ha szeretnél elsőként tudomást szerezni Magyar Nemzeti Galéria, Hungarian National Gallery új bejegyzéseiről és akcióiról, kérjük, engedélyezd, hogy e-mailen keresztül értesítsünk. E-mail címed máshol nem kerül felhasználásra, valamint bármikor leiratkozhatsz levelezési listánkról.

A Vállalkozás Elérése

Üzenet küldése Magyar Nemzeti Galéria, Hungarian National Gallery számára:

Megosztás