05/05/2026
Egy rövid kis interjú a MUCH fesztivál néhány magyar díjazott artistájával, Pünkösti Mimivel, Kelemen Dorkával és Őrszigety Annával✨🎪
Milyen érzés volt megtudni, hogy részesei lesztek a MUCH fesztiválnak, és hogyan készültetek rá?
P.M.: Amikor megkaptam az emailt, hogy bejutottam természetesen nagyon örültem ès boldog voltam. Ugyanakkor kicsit hihetetlen is volt számomra, mivel mikor elküldtem a jelentkezèsemet nem láttam rá sok esèlyt, hogy beválogatnak. Ezután realizáltam ès kezdtem rá komolyabban kèszülni.
K.D.: Nagyon boldogok voltunk mikor kiderült hogy beválogattak minket is a 9 produkció közé. Már a tavalyi műsort látva eldöntöttük, hogy mi ennek egyszer a részese szeretnénk lenni. Először is el kellett döntenünk hogy a leadott történetünkből hogyan tudunk egy részletet előadni. Milyen trükköket szeretnénk bele tenni, milyen sorrendben majd zenét kellett keresnünk. Ami számomra a legkülönlegesebb ebben, hogy Annával a koreográfiát ezúttal mi találtuk ki. Ha pedig már minden részlet a helyén volt napi kétszer megcsináltuk a teljes számot hogy rögződjön és bírjuk majd szusszal.
Ő.A.: Hihetetlen és nagyon megtisztelő. Azt éreztem, hogy láttak valami olyat bennünk, amiben megbízhatnak, hogy méltó a színpadra, mert őszintén, a leadott videóban nem sokat tudtunk megmutatni abból, hogy mi lesz bemutatva élesben. És ez kicsit félelemmel is töltött el, hogy vajon majd megfelelünk-e ennek a bizalomnak. A készülés alatt minden nap minden szabad percében ezzel volt elfoglalva az agyam, ismételgettem folyamatosan, pontositottam, zeneket kerestem, Dorkaval tárgyaltam. A nem szabad perceket pedig leginkább a gyakorlás t***e ki.
Melyik volt számotokra a fesztivál legfelemelőbb pillanata és melyik a legnehezebb?
Ő.A.: Legfelemelőbbet nehéz választani, mert az egész az elejétől a végéig fantasztikus és álomszerű volt számomra. Mindenki nagyon kedves, segítőkész és inspiráló volt. Talán, amikor a megnyitó művészeit nézve felfogtam hova kerültem és milyen színpadra fogunk fellépni, de azt is megkönnyeztem mikor a nyitányban átölelve üdvözöltük és támogattuk egymást a színpadon. A legnehezebb az, hogy vége van.
K.D.: A legfelemelőbb része kétség kívül a közösség volt számomra. Mindenki nagyon kedves és segítőkész volt, mind a szervezők, mind a versenyzők. A legnehezebb része pedig számomra az volt hogy a próbák alatt egyszer nagyon csúnyán felcsavarodtam a létrára átforgás közben ami kisebb sérülést is okozott és féltem hogy a közönség előtt is ez fog történni.
P.M.: Nekem a felkészülés volt a legnehezebb a fesztiválra. Teljesen új koncepciót, zenét és stílust képzeltem el magamnak, mint amivel általában dolgozom. Idáig többnyire csak a klasszikus cirkuszhoz volt közöm és a BIAK-ban is inkább ez az irány érvényesül. Nyilván láttam már kortárs darabot, de lehetőségem mèg nem volt rá, hogy kipróbáljam magam ebben az irányban. Olyat akartam alkotni, ami megállja a helyét a MUCH fesztiválon, de közben én is élvezem és a közönségben is nyomot hagy, szerettem volna valamilyen érzést átadni a produkciómon keresztül. Minden külső segítség nélkül, egyedül a semmiből kitalálni a fényeket, kosztümöt és az egész számnak a felépítését számomra megpróbáló ès nehéz volt. De ettől függetlenül èlveztem az alkotó folyamatot. - Nem tudnèk csak egy legjobb dolgot kiemelni a 3 napból. Az egèsz fesztivál szuper èlmènykènt maradt meg bennem. Amiért viszont nagyon hálás vagyok, azok az emberek akikkel ott találkoztam és megismertem. Igazán jó volt különböző országokból és háttérből jövő emberekkel beszélgetni, megosztani egymással a véleményeinket és a gondolatainkat.
Mik a terveitek a közeljövőben, hogyan tovább a fesztivál után?
P.M.: Szeretnék minél többet fejlődni és tanulni. A héten utazok Berlinbe egy több napos kötèl workshopra, majd június elején fogok szakvizsgázni a kötél számommal a Fővárosi Nagycirkuszban.
K.D., Ő.A.: Konkrét tervünk kevesebb, álmunk rengeteg van. És csodálatos kollégaként, minden közös és különálló álomban támogatjuk egymást. Egyenlőre a közeljövőben a szakvizsgánk vár ránk. Jelentkezünk cirkuszokhoz, hajókra, fesztiválokra, de társulatokhoz vagy színházakhoz is nagyon szívesen csatlakoznánk. A pályánk elején abban a fázisban vagyunk, hogy kapcsolatokat építünk, inspirálódunk és tapasztalatot gyűjtünk és tanulunk. Kísérletezünk mikre is képes ez a különleges rekvizit, amin tavaly március óta dolgozunk és mivel előttünk senki nem csinálta, még keresgéljük a lehetőségeit.
Mit üzennétek a pályatársaidnak, a fiatal artistaművészeknek és artistaiskolásoknak?
K.D.: Menjetek el megnézni különféle előadásokat és járjatok el többféle workshop-ra, mert ezek mind hozzánk adnak valamit.
Ő.A.: Hogy szeret***el forduljunk mindenki felé, mert eddig nekem ilyen tapasztalataim vannak a cirkusz világból és szeretném, ha mindenki ezt érezhetné.
