Budapest Főváros Levéltára

Budapest Főváros Levéltára Budapest Főváros Levéltára fővárosunk történetére és igazgatására vonatkozó iratokat, fotókat és térképeket őriz. Uralkodói intézkedések nyomán a XVIII.

A középkori Buda és Pest városi iratainak őrzési körülményeiről nem rendelkezünk adatokkal, s az 1686 előtti időszakból is csupán néhány iratot őrzünk. A Buda visszafoglalása (1686) után újrainduló városi élet hivatalos dokumentumait kezdetben a polgármester vagy a jegyző őrizte, majd a városi kancellárián tartották azokat. század folyamán archiváriusokat neveztek ki, s az iratok biztonságos város

házi megőrzéséről és rendjéről is gondoskodtak.
1873 után, a városegyesítést követően a régi pesti városháza mellett a használaton kívül maradt budai városháza pincéi, majd 1887-ben az Újvárosháza is a levéltári iratok őrzőhelyévé vált. A 19–20. század fordulóján a Károly-kaszárnyában helyezték el a Központi Városházát, ahol a levéltár még páncélszobát is kapott, viszont figyelmen kívül hagyták a távlati raktári szükségleteket. Az ezt követő legfontosabb fejlemény a terjedelmes irategyütteseknek a II. világháború alatt, 1943–1944-ben a Szent István-bazilika altemplomába történő menekítése volt; a legértékesebb dokumentumok pedig a Magyar Nemzeti Bank őrizetébe kerültek. Ezek Nyugaton tett kalandos útjukról végül sértetlenül tértek haza. A Városházán maradt iratok jelentős része viszont elpusztult az ostrom alatt. A lángok martalékává váltak többek között az állami anyakönyvi másodpéldányok, az egyesületi alapszabály-gyűjtemény, az alapítványi okmánytár, s jelentős kárt szenvedett számos polgármesteri ügyosztály két háború közötti évekből való iratsorozata is. A háború után az 1960-as évek elejéig a városigazgatás központi épületében csupán a munkaszobák álltak a levéltár rendelkezésére, ennek folytán a bazilikai igénybevétel, ahol később irodákat is létesítettek, véglegesen fennmaradt. Az 1960-as években azután egy városházi felújítás, s külső raktárak létesítése eredményeként, némileg enyhült a zsúfoltság. A legértékesebb feudális kori iratok is visszakerülhettek a Városháza felújított raktárhelyiségeibe. A Fővárosi Tanács az elhelyezési gondok végleges megoldása céljából 1972-ben a városegyesítés centenáriumára készülve új levéltárépület létesítését határozta el. A legveszélyeztetettebb bazilikai anyag ideiglenes elhelyezésére a II. kerületi Heinrich István utcai, Molnár Farkas által tervezett s csak félig megépült, ovális kupolája folytán azonban műemléknek minősített Magyar Szentföld templom épületét jelölték ki. A centenáriumi lelkesedés elmúltával már nem volt többet szó új épület létesítéséről, s 1976-ban ezen részleg véglegesítése mellett döntöttek. Az 1970-es évek folyamán a raktárak mellett mikrofilmező, restauráló és könyvkötő műhely is létesült. Ezt követte 1989 és 1991 között a hazai levéltártörténet második legnagyobb iratköltöztetési akciója. Sor került a bazilikai altemplomban senyvedő iratok fertőtlenítésére, s más iratcsoportokkal együtt a levéltár állományának zöme az egykori józsefvárosi Misura-féle kocsigyár Leonardo da Vinci közi átalakított épületébe került. Ez azonban nem jelenthette az elhelyezési gondok végleges rendezését, így a levéltárvezetés ismét felvetette az egységes, központi levéltárépület létesítésének gondolatát.
1998-ban végül a XIII. kerületi Teve utcára esett a választás, amelyre vonatkozóan az új tervpályázatot a Koris János vezette Budai Építész Műhely nyerte el. A megvalósítást a Fővárosi Önkormányzat kizárólagos tehervállalása tette lehetővé. Az alapkövet Demszky Gábor főpolgármester 2002. október 11-én helyezte el, s az új létesítmény 2004-ben nyitotta meg kapuit. A 23440 m2 hasznos alapterülettel rendelkező új épületben több mint 37000 iratfolyóméter iratot őriz, rendez és ad ki a kutatóknak és ügyfeleknek Budapest Főváros Levéltára. A levéltár magas színvonalon végzett feldolgozó és feltáró munkáját 2012-ben az Év Levéltára díjjal ismerte el a szakmai közönség. A Kutató- és Ügyfélszolgálat egyre bővülő tevékenységét és folyamatos fejlődését a levéltárak igazi felhasználói, a kutatók, is elismerték. 2012-ben és 2021-ben a Magyar Családkutatók Egyesülete által alapított „Az Év kutatóhelye” díjat Budapest Főváros Levéltárának ítélték oda.

📌A reformkor romantikus hőseinek egyikeként tartja számon az utókor Wesselényi Miklóst. A számtalan róla szóló anekdota ...
31/08/2026

📌A reformkor romantikus hőseinek egyikeként tartja számon az utókor Wesselényi Miklóst. A számtalan róla szóló anekdota nyomán hangsúlyosan él az emlékezetben a különleges testi képességekkel rendelkező zsibói báró képe. Az alábbi írás a már a kortársak között is kiváló vívóként és céllövőként ismert Wesselényi párbajról alkotott nézeteibe kíván betekintést nyújtani egy eddig ismeretlen kéziratának közlésével.

🖋️Kárpáti Attila cikke a Budapesti Levéltári Mozaikok oldalán olvasható:
https://leveltarimozaikok.bparchiv.hu/2026/08/31/leveltari-mozaikok-128/ -5798
🖼️Kép: Wesselényi Miklós portréja az Aurora 1834. 1. félévi kötetében.
(Johann Nepomuk Ender rajza után metszette: Carl August Schwerdgeburth)

A reformkor romantikus hőseinek egyikeként tartja számon az utókor Wesselényi Miklóst. A számtalan róla szóló anekdota nyomán hangsúlyosan él az emlékezetben a különleges testi képességekkel rendelkező zsibói báró képe. Az alábbi írás a már a kortársak között is kivál....

‼️Levéltári egyperces 2026/34. A mohácsi csatamező – terepasztalon⚔A mohácsi csata 500. évfordulója alkalmából Budapest ...
28/08/2026

‼️Levéltári egyperces 2026/34. A mohácsi csatamező – terepasztalon

⚔A mohácsi csata 500. évfordulója alkalmából Budapest Főváros Levéltárában, az egykori mikrofilmolvasó termében egy mintegy tíz négyzetméteres dioráma idézi fel az 1526. augusztus 29-i ütközet eseményeit. A terepasztal nem pusztán a csata látványos megjelenítésére szolgál: a korszak hadviselésének, a részt vevő seregek felvonulásának és az ütközet egyes szakaszainak szemléltetését is lehetővé teszi.
📚A dioráma – mint egy képregény – mutatja be a csatamező eseményeit: a Tomori Pál vezette magyar jobbszárny első rohamát, majd a sikeres rohamról a királynak hírt adó Báthory András lovas alakját, a gyalogság és a tűzérség elhelyezkedését, és végül a küzdelem végjátékát, az anatóliai és szultáni hadtestek megérkezését. A keresztény oldalon harcoló katonák között felfedezhetjük a harcban résztvevő cseheket, a pikás Landsknechteket, hűbéruruk zászlaját vivő apródokat; a terepasztalon több mint 2500, egyenként kézzel festett figura mellett nagyszámú tereptárgy sorakozik fel. A figurák műanyagból és ónból készültek. A kereskedelemben kapható műanyag figurák gondos válogatás után kerültek fel a terepasztalra. Amellett, hogy minden példány egyedileg, kézzel festett darab, egy részüket a készítők át is alakították azért, hogy viseletük, fegyverzetük és felszerelésük jobban megfeleljen a 16. század eleji hadviselésnek. Több száz olyan is akad, amelyekhez az alapoktól nekik kellett kifaragniuk a mesterdarabot, hogy aztán ónból öntve sokszorosíthassák őket.
A terepasztal kialakításánál a történeti hitelesség mellett a hadtörténeti szempontok is fontos szerepet kaptak. Megjelennek rajta a magyar és az oszmán haderő különböző fegyvernemének egységei, a tüzérség, valamint a jellegzetes ágyúszekerek is. A részletek között a hadviselés mindennapi viszonyaira utaló jelenetek is feltűnnek, mint a málhát hordó tevék, latrinák, az elhagyatott parasztházak és a menekülő lakosság, amelyek a történeti eseményt még közelebb hozzák a szemlélőhöz.
🤝A diorámát Fábián Péter, Hargitai Szabolcs, Iványi Gábor, ifj. Iványi Gábor, Schäfer Zsolt és Takács Krisztián készít***e. A terepasztal Budapest Főváros Levéltárában, előzetes bejelentkezést követően tekinthető meg, szeptember 25-én, a Kutatók Éjszakáján 14.30 és 22.00 óra között egyénileg, bejelentkezés nélkül is megtekinthető, illetve 5 időpontban vezetést is biztosítunk. A kiállítás 2026. december 17-ig látogatható.
✍️Ternovácz Bálint

📸Az illusztrációkat a BFL-ben kiállított Mohács-terepasztalról Tálas Róbert készít***e:
- A jobbszárny rohama: Tomori nehézlovasai meglepik a ruméliai seregtestet
- Báthori András – Brodarics kancellár elbeszélése szerint – téves győzelmi hírt visz a királynak; Szalkai László esztergomi érsek elfoglalja helyét a király mellett
- Az egymással szemben felálló gyalogság és tüzérség
- Az anatóliai seregtest megérkezése
- Az oszmán túlerő elsöpri a megmaradt magyar csapatokat
- A Duna árterén keresztül menekülő lakosság

🎤Kolléganőnk, Garami Erika 2026. szeptember 2-án (szerdán) 10 órakor tart előadást “Gárdonyi Albert segédtudományai” cím...
27/08/2026

🎤Kolléganőnk, Garami Erika 2026. szeptember 2-án (szerdán) 10 órakor tart előadást “Gárdonyi Albert segédtudományai” címmel.
✒️A konferencián a részvétel ingyenes, de regisztrációt kérnek a szervezők.
További részletek 👇

‼️ A numizmatika és a társtudományok XI. című konferencia

Augusztus 31. és szeptember 2. között numizmatikai konferenciát rendezünk a Magyar Nemzeti Múzeumban, abból az alkalomból, hogy 100 éves a Magyar Nemzeti Múzeum Éremtára és 125 éves a Magyar Numizmatikai Társulat.

A konferencián magyar és külföldi szakemberek előadásait hallgathatják meg az érdeklődők. A részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött!

Részletes program és regisztráció a kommentben található linken🔗

📚 A BFL+ előadássorozat keretein belülKovács Rudolf Zoltán: A kontroll harmadik szintje – Az egyházak felügyelete a kerü...
27/08/2026

📚 A BFL+ előadássorozat keretein belül
Kovács Rudolf Zoltán: A kontroll harmadik szintje – Az egyházak felügyelete a kerületekben

Szeptember 2-án, szerdán 15 órától érdekes előadásra várjuk az érdeklődőket Budapest Főváros Levéltárába.

Hogyan valósult meg az egyházak állami felügyelete a helyi, kerületi szinteken? Az előadás az Állami Egyházügyi Hivatal 1951-es felállítását követően kialakuló fővárosi és kerületi rendszert mutatja be. Szó lesz az egyházügyi előadók, felelősök és megbízottak szerepéről, valamint arról, hogyan valósult meg az egyházak helyi szintű ellenőrzése a tanácsi rendszerben.

📍 Budapest Főváros Levéltára, Gárdonyi Albert terem

📅 2026. szeptember 2. (szerda)

🕒 15:00

Várjuk szeret***el a kedves érdeklődőket!

📚 Kórház a város szélén – egy Üllői úti új intézmény születéseSzeptember 2-án, szerdán 15 órától érdekes előadásra várju...
25/08/2026

📚 Kórház a város szélén – egy Üllői úti új intézmény születése
Szeptember 2-án, szerdán 15 órától érdekes előadásra várjuk az érdeklődőket Budapest Főváros Levéltárába.
Ogoljuk–Berzsenyi Anett, levéltárunk munkatársa ezúttal az 1885-ben megnyílt új kórház történetét mutatja be: hogyan született meg az Üllői úti intézmény, milyen szervezési és igazgatási kihívásokkal kellett szembenéznie, és hogyan vált a fővárosi egészségügy fejlődésének egyik fontos intézményévé.
Anett fő kutatási területe az orvostörténet, az intézménytörténet, a genealógia és a falerisztika, különösen a Monarchia és a Horthy-korszak időszaka.
📍 Budapest Főváros Levéltára
📅 2026. szeptember 2. (szerda)
🕒 15:00
Szeret***el várunk mindenkit, akit érdekel Budapest, az orvostörténet és a főváros intézményeinek múltja!

‼Levéltári egyperces 2026/33. Viták a régi augusztus 20-i tűzijátékokról💥Már a két világháború közötti években is viták ...
20/08/2026

‼Levéltári egyperces 2026/33. Viták a régi augusztus 20-i tűzijátékokról
💥Már a két világháború közötti években is viták tárgyát képezte az augusztus 20-i ünnepségek fénypontja, az esti tűzijáték, amely 1927-től visszatérő része az ünnepnapnak. A Gellért-hegyről 22 órakor indították, és divat volt sétahajón gyönyörködni benne.

🚂A ’30-as években a Szent István-hét programkínálatát gazdagította. A MÁV különvonatokat állított be a vidéki érdeklődők szállítására. 1934-ben díszkivilágítással bővült a látványosság, de a színvonallal így sem volt mindenki elégedett. „A népünnepélyt szolgáló tűzijáték és csónakfelvonulás méltó legyen a Szent Istváni ünnepekhez.” „Jelentéktelen a propagandaereje a tűzijátéknak is. Nem hiszem, hogy a gellérthegyi tűzijátékért 500—1500 kilométerről bárki is Budapestre utaznék” – hangzott el a székesfőváros bizottsági ülésén: Egy évvel később már 200.000 nézője volt a tűzijátéknak. Ez 200.000 kapupénzt (!) jelentett, ami meghaladta az egész ünnepség összköltségét. A következő évben a Szent István-hét kiadásaira a főváros 68.234 pengőt irányzott elő, ebből 18.770-t a tűzijátékra. Később a viták ellenére 25.000-re emelkedett az összeg.

✨Többen silánynak, szegényesnek minősítették a színvonalat, ezért nyugat-európai szintre akarták emelni. A fejlesztéshez azonban felemelt összegre lett volna szükség, de ezt sem támogatták egyhangúlag. A fejlesztés mellett érvelők között pedig abban mutatkozott ellentét, hogy hazai vagy külföldi céget bízzanak meg a kivitelezéssel. Sőt, voltak városatyák, akik a közönségigény ellenére a szűkös anyagi keret, illetve a minőség miatt a tűzijáték eltörlését javasolták. 1937-ben a lövések közötti időben katonai fényszórók segítségével egyes épületeket változó színű fényjátékkal t***ek látványossá. Ha új ötletekkel gazdagodott a tűzijáték, akkor a rövidség lett a kritika tárgya. 1939-ben a fényjáték Nagy-Magyarország térképének kontúrját vetít***e az égre. Váratlanul nagy esőzés mosta el a tűzijátékot 1940-ben, amit végül Észak-Erdély visszacsatolása alkalmából tartottak meg. A háború éveiben a látványosság szünetelt, majd megváltozott tartalommal 1948-ban indult újra.
✍Garami Erika

📷Illusztrációk:
-1940 Fortepan/Szilvási hagyaték 266490
-1939 Fortepan/Heinzely Béla 129162
-1937 Fortepan/Bojár Sándor 177102
-Függetlenség képes melléklete, 1935. augusztus 22.
-Pesti Hírlap, 1935. augusztus 22.
-Az Est , 1927. augusztus, Szent István hete, 4. p.

A mohácsi csata 500. évfordulója alkalmából Budapest Főváros Levéltára egész napos konferenciát rendez „Mohács hatása a ...
17/08/2026

A mohácsi csata 500. évfordulója alkalmából Budapest Főváros Levéltára egész napos konferenciát rendez „Mohács hatása a magyarországi városfejlődésre” címmel 2026. szeptember 8-án. Minden érdeklődőt szeret***el várunk.

‼Levéltári egyperces 2026/32. Xántus János📆Százhatvan éve, 1866. augusztus 9-én nyílt meg a Fővárosi Állat- és Növényker...
09/08/2026

‼Levéltári egyperces 2026/32. Xántus János

📆Százhatvan éve, 1866. augusztus 9-én nyílt meg a Fővárosi Állat- és Növénykert. Egyik kezdeményezője és egyben első igazgatója Xántus János lett. Rendkívül sokoldalú tevékenységét szinte lehetetlen teljeskörűen felsorolni: természettudós, néprajzkutató, jogász, író, topográfus, meteorológus, gyűjtő, kutató, 1848-as honvéd hadnagy, utazó, az USA tengerészet mérnöki karának kapitánya, a washingtoni Tengerészeti Minisztérium titkára, az USA mexikói konzulja, a Magyarországi Néprajzi Társaság elnöke, a Magyar Földrajzi Társaság egyik megalapítója, majd alelnöke; az MTA tagja, Pest szabad királyi város és Budapest székesfőváros törvényhatósági bizottságának tagja. A Néprajzi Múzeum születésének időpontjaként 1872. március 5-ét tartjuk számon, amikor Xántus Jánost kinevezték a Magyar Nemzeti Múzeum Néprajzi osztályának őrévé. Később a múzeum igazgatói posztját is elnyerte.🏦
📜Életéhez, munkásságához kapcsolódó iratokat levéltárunk is őriz. Így válóperes iratát is. Doleschall Gabriellával kötött házasságát „engesztelhetetlen gyűlölet” alapján bontották fel. Fiuk, Gábor a felperes Gabriellánál maradt, de mindkét fél köteles volt gondoskodni róla. A tíz évvel későbbi hagyaték iratai is levéltárunkban érhetők el. Halála után özvegye, a második feleség Steden Ilona a tudós értékes könyvtárát a székesfővárosnak ajándékozta, amiért a főváros törvényhatósági bizottsága jegyzőkönyvileg mondott köszönetet, és elrendelte, hogy a könyvgyűjteményt a székesfőváros könyvtárában helyezzék el.
🪧1964-ben a sorszámozott utcamegjelölés megszüntetése jegyében a XIV. kerületi 930. utca a kerületi tanács végrehajtó bizottsága javaslatára a Xantus János utca nevet kapta.
🐘Budapest Főváros Tanácsa VB ülései tárgyalták az Állatkert 100. évfordulójával kapcsolatos teendőket 1966-ban. A bizottság elnöke felháborodottan állapította meg, hogy az elfogadott programban Xántus nevét meg sem említik! Két évvel később a jegyzőkönyv azt rögzít***e, hogy a tudós szobrát – Pátzay Pál művét – az Állatkert parkjában állították fel.
✍Garami Erika
📷Illusztrációk:
-Portréja. A Magyar Tudományos Akadémia új épületének avatására 1865-ben megjelentett díszalbumokhoz készült felvételek egyike. Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár - Budapest Gyűjtemény bibFSZ01431055
-Markó utca 18-20. Magyar Királyi Állami Főgimnázium (később Xántus János Gyakorló Középiskola). A felvétel 1890 után készült. BFL.XV.19.d.1.07.139
-A per első oldala, 1886 BFL VII.2.c. 1884 - V.0112 6. p.
-Békéltetési jegyzőkönyv uo. 16. p.
-Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei. 1895. június 27. 26-27. p.
-Utcanévváltoztatási javaslat, 1964. Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei BFL XXIII.102.a.1 113. p.
-Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei BFL XXIII.102.a.1. 1966. március 16. 22. p.

Cím

Teve Utca 3-5
Budapest
1139

Telefonszám

+3612987500

Értesítések

Ha szeretnél elsőként tudomást szerezni Budapest Főváros Levéltára új bejegyzéseiről és akcióiról, kérjük, engedélyezd, hogy e-mailen keresztül értesítsünk. E-mail címed máshol nem kerül felhasználásra, valamint bármikor leiratkozhatsz levelezési listánkról.

Parancsikonok

Megosztás