Pagony Táj- és Kertépítész Iroda

Pagony Táj- és Kertépítész Iroda „A táj, a kert szerelmesei vagyunk. A tájépítészet, a kertépítészet a hivatásunk.”

A Balatonpart Ékköve II. projekt keretén belül készült el a balatonfüredi Gyógy-tér. Már ennek tervezésekor felmerült, h...
24/07/2026

A Balatonpart Ékköve II. projekt keretén belül készült el a balatonfüredi Gyógy-tér. Már ennek tervezésekor felmerült, hogy kapcsolódási pontot kellene teremteni a Kiserdő felé, amely így a Balaton parti sétányokkal is összekötetésbe kerülne. A Kiserdő felújításával lehetőség nyílt a benne lévő kultúrtörténeti emlék bemutatására, amely a Dunántúl első magyar nyelvű kőszínháza a reformkorban. A nemzeti színjátszás minden neves alakja fellépett ezeken a deszkákon a Füreden tartózkodó fürdővendégek örömére. Ebből napjainkra csak a színház bejárati oszlopcsarnoka maradt meg.

A város a történelmi múltjához méltó újjáépítésben gondolkodott. A Balatonpart Ékköve projekt első ütemében a reformkori városrész közterületeinek és épülethomlokzatainak felújítása volt a cél. Második ütemben a Gyógytér felújítására került sor. Harmadik ütemben az Anna korzó kialakítására kaptunk megbízást. A terület műemléki védelem alatt áll, így a műemléki hatóság volt az engedélyező szerv.

A tervezési terület a megbízó részéről az „Anna korzó” nevet kapta, a Gyógy-téren lévő Szent Anna kút gondolati továbbvitelével. Az Anna korzó így szellemi értelemben is összekapcsolja a Gyógy-teret a parkkal.

A Gyógy-tér és a Kiserdő terület szerves kapcsolódását ma az Anna Grand Hotel szolgálati parkolója és a trafóház akadályozta, továbbá a Szívkórház gazdasági bejárata is innen nyílik. A tervezett és a meglévő funkciók közötti összhang megteremtése volt az elsődleges cél. Egy kisebb teresedést alakítottunk ki, ahonnan valóban elindulhat a korzó a Kiserdő felé, egészen felvezetve az egykori színházat megidéző homlokzattöredékig. A homlokzat előtt teret biztosítottunk a mai köztéri, utcai színjátszásnak.

Terület: 2850 m2
Megbízó: Balatonfüred Önkormányzata
Tervezés /Kivitelezés éve: 2009-2011
Generáltervező: Tilia Kertészeti Bt.
Vezető tervező: Herczeg Ágnes
Munkatársak: Edvi Bettina
Társtervezők: Varga Csaba (építész), Horváth Nóra (grafikus)

Beszélgetések kertről és tájról #10 – Korzenszky Richárd atya„A Pagony munkatársai számára minden fontos, ami él!”Mit j...
23/07/2026

Beszélgetések kertről és tájról
#10 – Korzenszky Richárd atya
„A Pagony munkatársai számára minden fontos, ami él!”

Mit jelent Önnek a hely, a hely szelleme, a természet és a művészet kapcsolata? Hogyan vagyunk felelősek mi emberek a Földért?

„Megtapasztaltam, hogy képesek vagyunk megőrizni, de képesek vagyunk elpusztítani is a ránk bízott világot. A művészet – ami sokak számára fölöslegesnek tűnik – segít abban, hogy érzékenyek maradjunk a körülöttünk lévő világ rezdüléseire. Rá kellene döbbenteni az embereket, hogy pusztítani tudunk, de életet teremteni nem vagyunk képesek. Egy ilyen csoda, mint a tihanyi és Balaton-felvidéki táj kellene, hogy figyelmeztessen bennünket: nem szabad eltékozolnunk ezt az ajándékot. Tisztelnünk kellene az életet. Ahhoz, hogy lefényképezzek egy virágot, le kell térdelnem előtte…”

A tihanyi tájról valószínűleg minden magyarnak van gondolata, benyomása. Önnek, aki nap, mint nap benne él, mit jelent a tihanyi táj?

„A tihanyi táj egészen egyedülálló. Föld és ég, víz és föld találkozik itt ezen a helyen, ahol az épület, a kolostor a fölkelő és lenyugvó Naphoz igazodik. A mindig más és mindig ugyanaz élményével ajándékoz meg. Leírhatatlanul szép a napfölkelte a Balaton mögött. Elképzelhetetlen változatossága van a színeknek, fényeknek és árnyékoknak, felhőknek és az égboltozatnak. S közben fáj látni, amikor nem törődve az Isten-teremtette világgal, belerondít a tájba itt is, ott is valami kivagyiságból, vagy anyagi érdekből megjelenő építmény. Vagy amikor elrabolják mesterséges, villogó és pásztázó fénysugarak a csillagos eget…”

Balatonfüred történeti városmagjának közterületi felújítása 2005-ben indult, európai uniós támogatási alapra pályázva. A...
22/07/2026

Balatonfüred történeti városmagjának közterületi felújítása 2005-ben indult, európai uniós támogatási alapra pályázva. A Balaton-part Ékköve Projekt során Balatonfüred történelmi városmagja megújításra került. Eső ütemben a Blaha és a Kisfaludy utca közterületi megújítására került sor, majd második ütemben a Gyógy-tér készült el.

Balatonfüred az ország egyik legjelentősebb fürdő-és gyógyhelye volt a történelem során. Füred nevéhez hozzákapcsolódik a reformkor is, a magyar szellemi és tudományos élet kibontakoztatásának, a nemzeti színjátszásnak, a nemzeti függetlenségnek a gondolata. A Balaton szépségének és vizének, valamint az itt feltörő gyógyforrások hasznosságának felfedezése, a hely fürdőhellyé alakítása egyidős az európai polgári fürdőkultúra kialakulásával. A fürdővárosok elengedhetetlen részei a gyógykezelőkön, szállókon, vendéglőkön, szalonokon kívül a helyek kertépítészeti kialakítása. A fürdőélethez hozzá tartoznak a korzók, a sétaterek, a parkok.

A projekt keretén belül került sor a Blaha és Kisfaludy utca klasszicista épületegyüttese által határolt utcák, teresedések felújítására. A koncepció a nemes anyaghasználatot és a klasszikus, letisztult szerkesztést tartotta szem előtt, egyedi tervezésű utcabútorok, berendezési tárgyak alkalmazásával.

A tervezést történeti kutatás előzte meg. Feladatunknak tekintettük, hogy a kor szellemiségét megidézve a mai használatnak megfelelő köztereket, zöldfelületeket alakítsunk ki. Balatonfüred Európa fürdőkultúrájában jelentős helyet foglalt el. Célunk szerint e történelmi szerep újraértelmezésével ismét a fürdővárosok rangjára emelni Füredet. A fürdővárosok fejlesztésében a közterek, a parkok jelentősége máig olyan feladat, amely emeli a hely minőségét, vonzza az idelátogatókat.

Balaton-part Ékköve Projekt I. ütem
Terület: 8100 m2
Beruházási költség: 206 millió Ft
Megbízó: Balatonfüred Önkormányzata
Tervezés /Kivitelezés éve: 2005/2006
Vezető tervező: Herczeg Ágnes
Munkatársak: Izmindi Réka, Kiss Tünde , Takács Edvárd
Társtervezők: Püski Ottó (úttervezés), Doszpot Péter, Gondár Károly
Kivitelező: K***s B.B.B. Kft.

A héten Balatonfüredre kalauzolunk el Benneteket. Reméljük sokatokat ér el ez a poszt a Balaton partján, és módotok van ...
21/07/2026

A héten Balatonfüredre kalauzolunk el Benneteket. Reméljük sokatokat ér el ez a poszt a Balaton partján, és módotok van megtekinteni a balatonfüredi Gyógy teret, melyet Irodánk tervezett 2008-ban, a Balaton-part Ékköve Projekt II. ütem keretében.

Balatonfüred az ország egyik legjelentősebb fürdő-és gyógyhelye volt a történelem során. Füred nevéhez hozzákapcsolódik a Reformkor idején a magyar szellemi és tudományos élet kibontakoztatásának, a nemzeti színjátszásnak, a nemzeti függetlenségnek a gondolata. A Balaton szépségének és vizének, valamint az itt feltörő gyógyforrások hasznosságának felfedezése, a hely fürdőhellyé alakítása egyidős az európai polgári fürdőkultúra kialakulásával. A fürdővárosok elengedhetetlen részei a gyógykezelőkön, szállókon, vendéglőkön, szalonokon kívül a helyek kertépítészeti kialakítása. A fürdőélethez hozzá tartoznak a korzók, a sétaterek, a parkok.

A projekt folytatása a Balaton-part Ékköve Projekt I. ütemben megvalósuló köztér rekonstrukciónak, amely a Szív kórház előtti Gyógy tér felújítását tűzte ki célul. A Gyógy tér a Reformkor idején a fürdőélet és ivókúrák központja volt. Emblematikus építménye az itt található Kossuth forrásház. A koncepció a nemes anyaghasználatot és a klasszikus, letisztult szerkesztést tartotta szem előtt, egyedi tervezésű öntöttvas és faragott kő utcabútorok, berendezési tárgyak alkalmazásával. A téren található gyógyforrások új kőből készült fedést kaptak. A kihelyezett ivó kutak által lehetőség nyílik a források vizének megkóstolására. Balatonfüred többek között „közösségi tereinek európai színvonalú kialakításáért” 2008-ban Hild-díjat kapott.

Terület: 7150 m2,
Beruházási költség: 265 millió Ft
Megbízó: Balatonfüred Önkormányzata
Tervezés és kivitelezés: 2007-2009
Vezető tervező: Herczeg Ágnes
Munkatársak: Prokoppné Teveli Petra, Szaszák Gabriella
Társtervezők: Püski Ottó, Varga Csaba (építészet) , Doszpot Péter, Szabó Gábor (közművek), Rudó Endre (vízgépészet), Gondár Károly
Kivitelező: K***s B.B.B. Kft.

Irodánk az elmúlt 36 évben számtalanszor dolgozott már a Dörögdi-medencében. Kalákáztunk a Klastromnál, részt vettünk a ...
17/07/2026

Irodánk az elmúlt 36 évben számtalanszor dolgozott már a Dörögdi-medencében. Kalákáztunk a Klastromnál, részt vettünk a millecentenáriumi fasor ültetésében 1998-ban, voltunk faluszépítésen, készítettünk Település Arculati Kézikönyveket, a helyi gyermekekkel összegyűjtöttük a települések tájfajta gyümölcseit, készítettünk turisztikai információs rendszert. Reméljük ezeket idővel mind bemutathatjuk Nektek. A mai napon az egyik, legkedvesebb munkánkat szeretnénk bemutatni, melyben a Malmok völgye c. projekt keretében a településeket összekötő ’a MALMOK ÉS FORRÁSOK ÚTJA’ nevű tematikus turisztikai útvonalat készítettük el.

A projekt keretében a túraút feltárja a malmokat és a forrásokat a Dörögdi-medencében. Hozzávetőleg 2,5 m széles, 33 km hosszú gyalogos (és részben kerékpározásra is alkalmas) sétaútat alakítottunk ki Vigántpetendtől Kapolcsig az Eger-patak mentén Monostorapátiig, Hegyesd irányába kifutva, leágazásként pedig Taliándörögd irányába, körútként pedig vissza Vigántpetendre.

A fejlesztés során megjelöltünk 13 malmot, valamint az út mentén található 13 forrást, közkutat, víznyerőhelyet. Az utakhoz tartozó berendezési tárgyakat: bútorcsaládot, hidat táblákat és padokat terveztünk, az úton felül településekre lebontva egy-egy kiemelt projektterületet is magába foglalt a projekt. A főbb településeken attrakciókat érint: Vigántpetenden a Keleti kapu fogadóteret, Kapolcson a projekt során felújított Falumalmot, Monostorapátin a Falumúzeumot, Hegyesden a Várhegy kilátópontot, Taliándörögdön pedig a Mosóház rendezett környezetét látogathatjátok meg.

Beszélgetések kertről és tájról #9 – Várallyay Rékaművészettörténész„A tájnak, a benne lévő épített örökségnek van egy ...
16/07/2026

Beszélgetések kertről és tájról
#9 – Várallyay Réka
művészettörténész

„A tájnak, a benne lévő épített örökségnek van egy szellemi és egy spirituális tartalma, ami a szemnek láthatatlan.”

Össze tudod foglalni, hogy az erdélyi fejedelemség kori művészet szakértőjeként mit jelent számodra az örökségvédelem?
Az épített örökség folyamatosan változik az épületek anyaghasználatának logikája szerint, ami mindig az életmódból fakad. Az életmódtól függ, ki mit épít meg – tehát nem a hovatartozástól, nem az anyagi helyzettől, hanem a létformától – és ez állandó változást hoz magával. Az épített örökségnek van mívessége, értéke, szépsége, akkor is, ha már elvesztette eredeti funkcióját. Ha már nem is használunk bizonyos régi tárgyakat, valahogy újra kell értékelnünk őket. Gyönyörködöm abban, ha meglátok egy régi házat a melléképületeivel és a benne kallódó szerszámokkal, a rezgő, már alig működő ablakkeretekkel. Engem ennek megőrzése motivál. Azt is tudom, hogy a ma emberének nehéz már kapcsolódni egy ilyen régi épülethez, lakóházhoz, emlékhez – nehéz élni benne, főleg vidéken, Erdélyben.

Ti is egy műemlék házban életek Bikfalván, ugye?
Igen, egy régi házban, amit felújítottunk, de számtalan kihívást tartogat: nem tud egykönnyen alkalmazkodni a mai életvitelhez és lehetőségekhez. Ha nincs gázfűtés, tüzet kell rakni. De milyen kazán fűti be azt a régi házat? Ez a kérdés a városban pikk-pakk megoldható, de Erdélyben sokat kell gondolkodni a megoldáson, aminek megvalósításához általában sok pénz is kell. Amikor felújítottuk, igyekeztünk visszaállítani a ház eredeti állapotát, nem alkalmaztunk modern gépészeti megoldásokat. Nem tettünk be padlófűtést, amit ma már tennénk. Saját tapasztalatból mondom tehát, hogy azokat is meg kell érteni, akik kicserélik az ablakkereteket jobban szigetelőkre, mert nem a műemlék ellen teszik, hanem azért, hogy ne fázzanak télen. A régi örökséget meg kell őrizni, viszont a belső modernizációt, a mai életstílust is szem előtt kell tartani.

A 2010. októberében bekövetkezett vörösiszap katasztrófa a devecseri Esterházy kastélypark szinte teljes területét érint...
15/07/2026

A 2010. októberében bekövetkezett vörösiszap katasztrófa a devecseri Esterházy kastélypark szinte teljes területét érintette. A Torna patak mellett húzódó, mély fekvésű területet az iszap mintegy 1,5 m magasságban elöntötte, majd levonulva vastag iszapréteg maradt vissza a park területén. Az utak, és egyéb műtárgyak megrongálódtak.

A katasztrófát követően a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal felajánlotta segítségét és támogatását az értékes műemléki kert megmentése érdekében, a kertépítészeti engedélyezési tervek elkészítésének finanszírozásába segített be. A tervezési és kutatási munkát irodánk végezte. A tervezés az Állami Erdészeti Szolgálat Térségfejlesztési és Zöldövezet Tervező Iroda 2003 – as tervei, és a történeti kutatási eredmények alapján készültek. A tervezéshez szükséges geodéziai felmérést a Tájképész Kft. készítette. Ezt követően került sor a park fáinak felmérésére, amit önkéntesekkel több heti munka alatt sikerült elvégezni.

A katasztrófa-elhárítás során az erősen lúgos kémhatású, maró iszapot elszállították, majd sor került a felső talajréteg pótlására. A fák törzsét önkéntesek és egyetemisták tisztították le. A 2014 nyarán befejeződött parkmegújítás eredményeként a történelmi nyomvonalak, információs rendszer és bútorok helyreállításra kerültek, a megmaradt idős, értékes fák metszése és kezelése megtörtént. A parkban a növényzet helyreállítása céljából elültetésre került közel 140.000 db növény, melyből 132.000 db évelő, 5700 db cserje, a kivágott fák pótlására pedig összesen 176 db fa.

A park mikroklímája különösen a meleg nyári időszakban vonzó a látogatók számára. A terület mérsékelten hűvös, közepesen csapadékos, a Kisalföldi és a Bakonyi flórajárás szegélyén helyezkedik el. Jellemző növénytársulásai az ártéri puha- és keményfa ligeterdők, gyertyános-kocsányos tölgyesek. A park fáinak jelentős hányada őshonos, de néhány különleges fafajta máig ékesíti a parkot. Különösen az eredeti telepítésből megmaradt, nagyméretű egyedek, amelyek a parknak gyűjteményes kert jelleget adnak, tovább növelve ezzel a kastélypark botanikai értékét és vonzerejét. Az idős, szembetűnő növényállomány mellett az állatvilág sem hanyagolható el. A vizes élőhelyek visszaállítása és a Torna patak várhatóan sok élőlényt vonz majd, az idős fák pedig számos, sok esetben védett madárnak adnak fészkelő helyet.

A Szombathelyi Deák-ligetet 2015-ben tervezte Irodánk, Mezei László és a Pápai Építész Stúdió generáltervezésében. A Sav...
14/07/2026

A Szombathelyi Deák-ligetet 2015-ben tervezte Irodánk, Mezei László és a Pápai Építész Stúdió generáltervezésében. A Savaria múzeum kertjét az archív felvételek alapján rekonstruáltuk, így születhettek újjá a múzeum előtti parterek, a haidekker kerítés, valamint a patakparton a hattyúház. Fontosnak tartottuk anyaghasználatában is megidézni az egykori békebeli park hangulatát, így kerültek be stabilizált zúzottkő burkolatok és tégla szegélyek. Ugyan ma már hattyúk nincsenek a vízfolyáson, de a kacsák számára is funkcionál ez a kis hattyúház.

A fotókat Csoszó Gabriella készítette 2019-ben.

Gang kertésznek lenni egy szenvedély. Az ember előszőr csak egy cseréppel kezdi, végül már a szomszédok is morognak, ha ...
10/07/2026

Gang kertésznek lenni egy szenvedély. Az ember előszőr csak egy cseréppel kezdi, végül már a szomszédok is morognak, ha nem tudnak kényelmesen elhaladni a dzsungel hatást keltő függőfolyosón. Végül ez a morgolódás elvezet saját első cserepének kihelyezéséig. Így lehet mondani, hogy évek alatt a belső udvar bezöldül. A lakóközösség aktív tagjai pedig részt vettek az Égig Érő Fű pályázat megvalósításában az udvar zöldítésével, a tetőről levezetett csapadékvíz hasznosításával, a zöldtetős kerékpártároló építésével.

Beszélgetések kertről és tájról #8 – Péter Alpárvizuális művész az Erdélyi Művészet és Örökség Alapítvány, illetve a Na...
09/07/2026

Beszélgetések kertről és tájról
#8 – Péter Alpár
vizuális művész az Erdélyi Művészet és Örökség Alapítvány, illetve a Nap Kortársművészeti Műhely alapítója

„Az ember és a természet kapcsolatát újra helyre kell tenni”

A tájépítészet most kezd ennyire összekapcsolódni a művészettel, vagyis ez egy új tendencia szerinted, vagy ez mindig is így volt, csak nem fogadták el a tájépítészetet, mint művészeti irányzatot?
„Képzőművészként nekem teljesen természetes, sőt, kifejezetten magas szintű és nagy felelősséggel bíró művészet a tájépítészet. Élő, organikus, vizuális sajátosságokkal teli térrel dolgozik, ami miatt egy tájépítész véleményem szerint pontosan azokon a felismeréseken megy végig, mint szobrászként én magam is. A folyamatosan változó, élő környezethez nagy alázat és nyitottság, együttműködésre való hajlam szükséges. Mivel a természet – amely jelenthet egy szociális teret is – folyamatos változásban van, partnere kell, hogy legyen neki az, aki dolgozik vele. A végeredmény pedig egy magasabb szellemi tartalom megteremtése emberi kézzel. Ugyanezt el lehet mondani a szobrászatról is, hiszen egy szabad térben létrejött szobornak tere, színe, és viszonya van környezetével. A tájépítészek más szemszögből jutnak el erre a találkozási pontra, de a kortárs kultúrában nem is kell erős határokat húzni, mert minden mindennel összefügg: a legutóbbi biennálén például a hang-tér-természet és a szobrászat kapcsolata volt a téma. Tehát a mai modern kultúrában összemosódnak a határok, és ez így jó. ”

Hogyan kapcsolódnak egymáshoz?
„A tájépítész készíthet olyan építményt, amely szoborként értelmezhető és értékelhető, de ez lehet fordítva is: ha a szobrász készít olyan művet, amely funkcionalitással bír. Az erdélyi kalákákon mindez a gyakorlatban is megvalósult. Meg lehet persze fogalmazni mindkettőnek a sajátosságait, de éles határt húzni közéjük nagyon nehéz. ”

Fotók: Csoszó Gabriella

Cím

Erzsébet Híd
Budapest
1056

Weboldal

Értesítések

Ha szeretnél elsőként tudomást szerezni Pagony Táj- és Kertépítész Iroda új bejegyzéseiről és akcióiról, kérjük, engedélyezd, hogy e-mailen keresztül értesítsünk. E-mail címed máshol nem kerül felhasználásra, valamint bármikor leiratkozhatsz levelezési listánkról.

A Vállalkozás Elérése

Üzenet küldése Pagony Táj- és Kertépítész Iroda számára:

Parancsikonok

Megosztás

Kategória