23/07/2026
🇫🇴Egy apró szigetvilág Izland és Skócia között, ahol mindenki mindenkit ismer, és ahol a juhállomány az emberi populációét is meghaladja.
🐠Legelők és birkák, halászhajók, tenger, halfeldolgozó üzemek, sziklák és kicsiny, színes házak. Elszigeteltség, bezártság, otthonosság és elvágyódás. Alkalmazkodás, megszokás és kompromisszumok. A sziget, ahol a krumplin és a rebarbarán kívül alig terem meg valami, ahol a birkát Új-Zélandról és Izlandról, a sertést és a marhát Dániából importálják. Nincsenek erdők, nagy fák. Itt a tenger a legnagyobb kincs. A bálnavadászat a X. századtól létezik és a mai napig legális, ám szigorúan szabályozott. 1584-ig visszavezethető az összes bálnavadászat az összes vadásszal és a zsákmány mennyiségével.
„Koppenhága utcái feröeri bálnazsírral vannak kivilágítva.”
Feröer magas szintű könyvkultúrával és irodalommal rendelkezik. A világ összes nyelve közül a feröerin a legmagasabb az egy fõre eső kiadott könyvek száma (persze, ehhez hozzátartozik, hogy Feröer lakossága kb. 56 ezer fő…). Feleakkora mint Komárom-Esztergom megye. De van önálló pénzneme és itt találjuk a világ – tradicionális értelemben véve - legrégebbi parlamentjét, a 900 óta működő Løgting-ot. Az Atlanti-óceán északi részén fekvő Feröer Sokáig kizsigerelt gyarmat volt, a mai napig Dániához tartozik, de 1948 óta széles körű autonómiával rendelkezik. Számos feröeri író politikai esszéket és verseket ír, ők függetlenedni szeretnének Dániától, hiszen a feröeri önállóságban.
„De Isten ments, hogy valaki, aki kívülrõl jön, rosszat mondjon a feröeriekre vagy Feröerre! Ha netán valaki valami jót mond Dániáról, azt rögtön úgy értelmezik, hogy ez kritika Feröerrel szemben, annak ellenére, hogy egyáltalán nem feltétlenül jelenti Dánia dicsérete Feröer elmarasztalását.” (Elin Heinesen)
A Bábel második évadában a feröeri kultúrába is betekintünk majd, Sólrún Michelsen feröeri írónő egy magyarul még nem ismert szövege nyomán. Tőle nem nehéz olyan szöveget találni, amit még nem fordítottak magyarra, pedig a szerzőnek jelentős az életműve. Magyarul a Polar Kiadó gondozásában megjelent A sors fonala c. regénye olvasható, amelynek két részét, az Ezüst és az Arany c. köteteket Veress Kata fordította. Az esten való részvételnek nem előfeltétele az írónő könyveinek ismerete, feröeriül sem kell tudni, elég hogy az est két műfordítója, Patat Bence és Veress Kata beszéli, érti, olvassa, fordítja a nyelvet. Kettejük kifejezetten erre az alkalomra fordított verzióit fogjuk összevetni, miközben asszociációk és társadalmi, kultúrtörténeti érdekességek mentén, Száraz Eszter szerkesztésében és műsorvezetésével közelebb kerülünk kicsit a feröeri kultúrához is - feröeri zene, film, képzőművészet, sport, és főleg irodalom, de egy csipetnyi feröeri gasztronómia sem kizárt.
🗓️2026.11.18. BÁBEL // Feröer // Sólrún Michelsen
🎤Száraz Eszter és Patat Bence állandó házigazdákkal és az est vendég műfordítójával, Veress Katával.
📍 ISON (Budapest, Hársfa utca 25.)
Jegyek a hozzászólásoknál!
🎨 Sámal Joensen-Mikines (1906-1979), az első “profi” feröeri képzőművész
