24/10/2025
Az EJTECH egy Budapesten működő művészduó, amelyet Kárpáti Judit Eszter és Esteban de la Torre alapított. Munkásságuk a művészet, a technológia és az anyagkutatás határterületein mozog. Gyakorlataik középpontjában a hiperfizikai interfészek, a programozható anyagok és a kiterjesztett textíliák állnak, amelyek segítségével az emberi test és a technológia kapcsolatát vizsgálják. A hang, a fény, a tér és az idő elemeit ötvözve performansz-installációkat, hangszobrokat és dinamikus felületeket hoznak létre, amelyeket a New Materialism és a Szómaesztétika elméletei inspirálnak.
Műveiket nemzetközileg is bemutatták többek között a Japan Media Arts Festivalon, az Ars Electronicán, a Smithsonian Hirshhorn Múzeumban és a Design Museum Holonban. Emellett olyan megbízásokat is készítettek, mint a DIOR, a Blade Runner 2049 és a Dune: Part Two.
A BINALÉ-n bemutatott Subsurface (2025) című munkájukban az EJTECH az érinthetőség iránti újjáéledő igénytvizsgálja a digitalizált világban. Ahogy a virtuális terek egyre bővülnek, a duó újragondolja az ember–gép interakciót, puha interfészek segítségével, amelyek elősegítik az intuitív, multiszenzoros kapcsolódást, és az immateriális adatokat tapintható élménnyé alakítják.
—————
EJTECH is a Budapest-based artist duo formed by Judit Eszter Kárpáti and Esteban de la Torre, working across art, technology, and material research. Their practice explores hyperphysical interfaces, programmable matter, and augmented textiles to examine the relationship between the human body and technology. Combining sound, light, space, and time, they create performative installations, sonic sculptures, and dynamic surfaces inspired by New Materialism and Somaesthetics.
Their work has been presented internationally at the Japan Media Arts Festival, Ars Electronica, the Smithsonian’s Hirshhorn Museum, and Design Museum Holon, among others. They have also created commissions for DIOR, Blade Runner 2049, and Dune: Part Two.
In the work presented at BINALÉ, Subsurface (2025), EJTECH reflects on the renewed need for tactility in a digitized world. As virtual spaces expand, they reimagine human–computer interaction through soft interfaces that foster intuitive, multisensory engagement, transforming immaterial data into tangible experience.