Stand Up History

15/04/2026

20/03/2026

A l’Harmattan kiadó és a Magyarországi Görög Intézet közös kiadványa egy nemzetközi konferencia előadásainak szerkesztett verzióját tartalmazza.

1948 folyamán mintegy háromezer gyermek érkezett szülői felügyelet nélkül Magyarországra. Itt tartózkodásukat átmenetinek gondolták, de sokuk számára ez a „kirándulás” egy életre szólt. A kötet előadásai az ő történetüket, sorsukat dolgozzák fel, ezúttal a volt keleti tömb szinte valamennyi országára - NDK, Lengyelország, Csehszlovákia, Románia, Bulgária, Magyarország - kiterjedően.

A polgárháborús görög emigráció egyik meghatározó csoportja volt a taskenti görög közösség. Az ottani levéltárakban végzett kutatásairól tart görög nyelvű előadást (szinkrontolmácsolást biztosítunk) a melbourne-i görög közösség tagja, a Thesszaloniki Makedón Egyetem doktorandusz hallgatója Nick Dallas a „Demokratikus Hadsereg a taskenti levéltárak tükrében” címmel.

Minden érdeklődőt nagy szeretettel várunk.

Η κοινή, δίγλωσσή έκδοση του εκδοτικού οίκου l’Harmattan και του Ελληνικού Ινστιτούτου Ουγγαρίας περιλαμβάνει τις επιμελημένες εκδοχές των εισηγήσεων ενός διεθνούς συνεδρίου.

Ως γνωστόν, κατά τη διάρκεια του 1948 περίπου τρεις χιλιάδες παιδιά έφτασαν στην Ουγγαρία χωρίς τη συνοδεία των γονέων τους. Η παραμονή τους εκεί θεωρήθηκε αρχικά προσωρινή, όμως για πολλούς από αυτούς αυτή η «εκδρομή» κράτησε μια ολόκληρη ζωή.

Οι εισηγήσεις του τόμου επεξεργάζονται την ιστορία τους, αυτή τη φορά με αναφορά σχεδόν σε όλες τις χώρες του πρώην ανατολικού μπλοκ — ΛΔΓ, Πολωνία, Τσεχοσλοβακία, Ρουμανία, Βουλγαρία, Ουγγαρία.

Το βιβλίο θα το παρουσιάσουν
η ιστορικός Erika Szívós
ο ιστορικός András Lugosi
ο κοινωνιολόγος Νίκος Φωκάς

Μετά της παρουσίαση του βιβλίου θα έχουμε μια διάλεξη.

Μία από τις καθοριστικές ομάδες της ελληνικής προσφυγιάς που προέκυψε από τον Εμφύλιο ήταν η ελληνική κοινότητα της Τασκένδης. Για τις έρευνές του στα εκεί αρχεία θα δώσει διάλεξη στα ελληνικά (θα παρέχεται ταυτόχρονη διερμηνεία) ο Nick Dallas, μέλος της ελληνικής κοινότητας της Μελβούρνης και υποψήφιος διδάκτορας στο Πανεπιστήμιο Μακεδονίας στη Θεσσαλονίκη, με τίτλο: «Ο Δημοκρατικός Στρατός μέσα από τα αρχεία της Τασκένδης».

Σας περιμένουμε όλους με μεγάλη χαρά.

13/12/2025

"Jó volna jegyet szerezni és elutazni Önmagunkhoz..."
(1924)

"Egyszer megláttam a ködöt
A nagy fényességek mögött.
És meghallottam egyszer én,
Hogy túl harcom vad zörején,
Akárha lent, akárha fönt,
A szegényé csupán a csönd.
A köd, a csönd sosem ragyog.
Én már ködből, csöndből vagyok."
(1925)

A 120 éve született és 88 éve elhunyt József Attila emléke előtt tisztelegtünk a reggeli adásban. Bár Petőfin kívül aligha van még egy olyan magyar költő, akinek életéről és művészetéről oly részletekbe menő információkkal rendelkeznénk, mint József Attiláéról, paradox módon miközben lelkét egyfajta közvagyonként kezeljük, mintha "alvadt vérdarabokként" hullanának elénk a szavak, amikor történetének tanulságairól próbáljuk megfogalmazni "az igazat", nemcsak "a valódit". Régóta kísérti az utókort a kínzó tudat, hogy minél részletesebben meg tudjuk rajzolni József Attila egyes arcait, annál kevésbé értjük őt magát.

Ez az adás ezért nemcsak arra tett kísérletet, hogy bemutassa a Ferencváros "tárnás mélységeit", a poloskákkal és törékeny egzisztenciájú bérlőkkel túlzsúfolt lakások világát, mint a költőzsenit kibocsátó nagyvárosi proletariátus térbeli-társadalmi miliőjét, és a József család tagjait onnan végül kivezető rögös utat. Nem elégedtünk meg azzal sem, hogy egyszerre egymás mellé helyeztük a költőzsenit és a betegségektől szenvedő embert, a szeretetre éhes, és gyakran szeretetre képtelen férfit, az ösztönök és a termelőerők lélektani mérnökét, a gépek és az ipari táj külvárosi világát a haza és a hazaszeretet fogalmával összekapcsoló lírikust, a történelmi materialistát és az istenkeresőt, az egyik legcsodálatosabb magyar nyelvű istenes költészet alkotóját. Arra invitáltuk és invitáljuk potenciális hallgatóinkat, hogy váltsanak jegyet, és próbáljunk meg együtt eljutni magához József Attilához, mindahhoz, ami benne a fentebb felsoroltakat összeköti. Vagy legalább az ő közvetítésével próbáljunk meg eljutni, vagy akár csak irányt is venni önmagunkhoz.

"Jó volna jegyet szerezni és elutazni Önmagunkhoz..." (1924) "Egyszer megláttam a ködöt A nagy fényességek mögött. És meghallottam egyszer én, Hogy túl harcom vad zörején, Akárha lent, aká...

05/12/2025

"Ködből, csöndből": József Attila útja Ferencváros tárnás mélységeiből a soha el nem ért harmóniáig

A 120 éve született és 88 éve elhunyt József Attila emléke előtt tisztelgünk a holnap reggeli Szex-Akció Hírcsoportban.

"Jó volna jegyet szerezni és elutazni Önmagunkhoz..." (1924)

"Egyszer megláttam a ködöt
A nagy fényességek mögött.

És meghallottam egyszer én,
Hogy túl harcom vad zörején,

Akárha lent, akárha fönt,
A szegényé csupán a csönd.

A köd, a csönd sosem ragyog.
Én már ködből, csöndből vagyok." (1925)

Bár Petőfin kívül, aligha van még egy olyan magyar költő, akinek életéről és művészetéről oly részletekbe menő információkkal rendelkeznénk, mint József Attiláéról, paradox módon miközben lelkét egyfajta közvagyonként kezeljük, mintha "alvadt vérdarabokként" hullanának elénk a szavak, amikor történetének tanulságairól próbáljuk megfogalmazni "az igazat", nemcsak "a valódit".
Régóta kísérti az utókort a kínzó tudat, hogy minél részletesebben meg tudjuk rajzolni József Attila egyes arcait, annál kevésbé értjük őt magát. Ez a beszélgetés ezért nemcsak arra tesz majd kísérletet, hogy bemutassa a Ferencváros "tárnás mélységeit", a poloskákkal és törékeny egzisztenciájú bérlőkkel túlzsúfolt lakások világát, mint a költőzsenit kibocsátó nagyvárosi proletariátus térbeli-társadalmi miliőjét, és a József család tagjait onnan végül kivezető rögös utat. Nem elégszünk meg azzal sem, hogy egyszerre egymás mellé helyezzük a költő zsenit és a betegségektől szenvedő embert, a szeretetre éhes, és gyakran szeretetre képtelen férfit, az ösztönök és a termelőerők lélektani mérnökét, a gépek és az ipari táj külvárosi világát a haza és a hazaszeretet fogalmával összekapcsoló lírikust, a történelmi materialistát és az istenkeresőt, az egyik legcsodálatosabb magyar nyelvű istenes költészet alkotóját.
Arra invitáljuk potenciális hallgatóinkat, hogy váltsanak jegyet, és próbáljunk meg együtt eljutni magához József Attilához, mindahhoz, ami benne a fentebb felsoroltakat összeköti. Vagy legalább az ő közvetítésével próbáljunk meg eljutni, vagy akár csak irányt is venni önmagunkhoz.

Lugosi András társaságában vár benneteket Consti és Malkovich, reggel 7 után nem sokkal!