Romano Jilo

12/05/2022

A roma zászló, mint nemzeti jelkép

1971-ben az I. Roma Világkongresszus alkotta meg a ma elterjedt formában.
A zászló szimbolikája, elemei egyszerre utalnak a folyamatos mozgásra és változásra valamint az örök törvényszerűségekre.
A kék sáv jelenti az eget, úgy fizikai, mint átvitt értelemben. Utal a végtelenségre, szabadságra és a lehetőségekre, valamint túlvilági dolgokra, a mennyországra.
A zöld sáv a földet jelképezi. A növények, a legelők és a természet zöldje. Utal a cigányság természetszeretetére és természet-közeli életmódjára.
A vörös kerék, a csakra többszörösen összetett szimbólum.
Utal az őshaza, India zászlójára, ahol a csakra a „Törvény” szimbóluma. A kerék jelképezi természetesen az utazást, a vándorló életmódot és a cigányságnál gyakran tapasztalható migrációt.
A kerék formájával és színével jelképezi a lemenő és felkelő napot, utalva ezzel az idő ciklikusságára, a folyamatos újjászületés lehetőségére.
A vörös szín a vér színe is, amely egyrészt az élet jelképe, másrészt mint kiontott vér, a történelem ártatlan áldozatait jelképezi.

12/05/2022

Hagyományos roma mesterség - kosárfonás

Hazánkban nagyon gazdag a régi kosárfonás hagyománya. Kezdetben magyar parasztok fontak a folyóink mentén, majd a parasztság polgárosodásakor a 19. században sok helyen vándorcigány mesterség lett a fonás. Kosarak, szakajtók, szalmakalapok, fonott ágyak, gyékények, varsák, ólak és

zsúptetős házak tekintetében, kivételesen gazdag a Kárpát-medence néprajzi anyaga.

Indiában is voltak már fonók, kókuszdió hajából fontak, szőttek. A kosárfonás azokon a helyeken vált foglalkozássá, ahol volt fűzfavessző bőségesen. A fűzfa, a fűzfavessző beszerzése érdekében távolabbi helyeket is fel kell keresni, és onnan szállítani a

vesszőket.

Kiskosár, nagykosár, kas, kenyeres kosár, bevásárló kosár. A fűzfavessző felhasználása történhet hánccsal és háncstalanítva. A háncstalanított vesszőket festeni is lehet.

A fonás lépései a következők voltak:

1. Két egyforma erősebb ágat, illetve a fenék méretének megfelelőt egymásba kell helyezni.

2. Ezt kell körbefonni, ami a kosár feneke lesz.

3. A fenékbe kell a vesszőket beledugdosni és megtörve felhajtani, fent egy kötegbe lazán összekötni.

4. A vesszők körbefonása következik úgy, hogy az egyik szál kívül legyen, a következő már belül.

5. Fogantyú ráerősítése.

6. Igazítás, a kiálló részek levágása, festés.

12/05/2022

Autentikus cigánytánc

A cigányok táncait illetően leginkább regionális táncokról beszélhetünk, amelyekre nagy hatással volt a környezetükben élő népcsoport tánchagyománya. Mondhatni a cigányok a befogadó népek tánchagyományainak őrzői, bár ezeket saját, jellegzetes előadásmódjukban reprezentálják, így azok önálló cigány verziója jött létre.
A cigányok táncukat csoportosan nem táncolják, inkább szólóban, vagy párban, sokat improvizálnak, illetve minden táncos a saját egyéniségének megfelelő előadásmóddal, motívumokkal táncol. A táncot csettintgetéssel kísérik.
A férfiak szólótáncának legjellegzetesebb eleme a csapásolás, azaz a láb különböző pontjainak ritmusra történő csapása, ütése. Testtartásuk feszes, büszke. Az idősebbek táncára a nyugodtság jellemző, motívumaikat gazdagon variálják, keveset csapásolnak. A fiatalabb korosztály tagjai ezzel szemben virtuózabbak, többet ismételnek, csapásoló figuráik bonyolultabbak, hiszen táncuk inkább szórakoztató és verseny jellegű. Kiváló rögtönző-készségükből fakadóan ugyanazokat a motívumsorokat minden alkalommal más felépítésben táncolják.

12/05/2022

Autentikus cigánytánc

12/05/2022

Hagyományos roma foglalkozások - vályogvetés

Az ember teremtéséről szóló cigány népköltésben olvashatjuk a Jóistenről a következőket:

"Beállt a vályogvető gödörbe: felgyűrte a nadrágszárát és ásni kezdte az agyagot. Tett hozzá vizet, szórt bele pélyvát, még egy kis sót is hintett a sárhoz. Jól megdolgozta, ahogy csak kell, hogy jól formálható legyen. Amikor már a sár engedte magát megdolgozni, elkezdett belőle EMBERT formálni. Csinált neki kezet, lábat, testet, fejet, még eszet is tett belé."

Ezek a sorok is azt bizonyítják, milyen nagyjelentőségű a roma közösségekben a vályogvetés mesterségének hagyománya.

A vályogvetőket cigányul lipitorinak hívják. A máshoz nem értő cigányok egy része az egyik legnehezebb fizikai munkát vállalta, a vályogvetést. Ez a munka nyáron igen sok család számára biztosította a megélhetést, a munkát ugyanis itt azonnal kifizették, továbbá a vályogvető napi ételt is kapott, ami reggelire szalonna, kenyér, pálinka (illetve bor), délben pörkölt (paprikás), vacsorára pedig sült szalonna, pálinka volt.

Ez az építkezési mód vályogvetésre alkalmas földben gazdag vidéken volt jellemző. Az Alföldön – különösen a szegényebbek – még ma is sokan választják ezt az építkezési módot. A melléképületek zöme is vályogból készül.

A vályogvető helyet ott választották ki, ahol a laposokban megmaradt a víz. A vályoggödrök mélysége elérheti a három métert is. A cigány vályogvetőknek a megrendelő adta a töreket, pelyvát, esetleg apróra tört szalmát. Itt nem napszámban

kellett dolgozni, hanem a vályog ezre után alkudtak meg a bérre.

A vályogvetéshez általában két ember szükséges. Egyik a tömő, a másik a vető. A tömő benne áll a vályoggödörben, a vető fent van a parton.

A vályog alapanyaga a sár. Ehhez előbb gödröt ásnak. A felásott földet nem dobják ki a gödörből, hanem vizet eresztenek rá. A földet előbb vízzel dolgozzák át, majd kétszer, háromszor átkapálják. Ezután a vető partról bevillázza a töreket, pelyvát

(aprószalmát). A tömő előbb átkapálja a töreket a sárral, azután jól megtapossa. Amikor ily módon elkészül a sár, hagyni kell pihenni. Amíg a sár pihen, elkészítik a vetőket és a vetőhelyet. A vetőket

vízbe teszik, megtisztítják, a kivetendő vályog helyét felseprik, majd törekkel, szalmával behintik. A tömő beugrik a gödörbe, a vető pedig a vetőt maga elé teszi, illetve a tömő elé. Két vetővel szoktak

dolgozni, amikor a vető elhúzza az egyiket, addig a tömő megtömi a másikat. Így a munka gyorsabb és folyamatos.

12/05/2022

Tudjuk, hogy kultúránkban nagyon fontos szerepe van a hiedelmeknek, babonáknak. Ezúttal egyrészt a szomorúfűzfához 🌳 kötődő szépségvarázslásokat, másrészt pedig szerelmi 😍varázslásokat szeretnénk megosztani veletek.
Szépségvarázslás:
Nagypénteken éjfél után a lányok menjenek ki a legközelebbi folyóhoz és ott a hajukat mossák meg a vízben. Az egyik fűzfa alatt fésüljék meg, a másik alatt fonják be a hajukat. Sokan szomorúfűzfa gallyra csavarják a hajukat és úgy mennek haza. Ezáltal lesz szép hosszú a hajuk.
Hogy szép hosszú hajuk legyen, a hajuk végéből egy kicsit nyírjanak le és a lenyírt hajat szomorúfűzfa alá temessék el.
Szerelmi varázslás:
Ha egy férfi meg akarja nyerni egy nő szerelmét, akkor észrevétlenül szerezze meg annak hajszálát és ássa el az eresz alatt.
Luca-nap estéjén a lány vegyen elő egy almát, harapjon bele, és ettől fogva minden nap este egyszer harapjon bele. Ha így tesz, karácsonykor az éjféli misén biztosan találkozik jövendőbelijével a templomajtóban, mert annak is oda kell jönnie.
Ha valaki azt hiszi, hogy házastársa megcsalja, az tegyen egy pohár vízbe egy arany karikagyűrűt. Ha a gyűrű a víz tetején marad, akkor csalás áll fenn.
https://www.sulinet.hu/.../magyar.../pages/033_hiedelmek.htm

12/05/2022

A töltött káposzta a roma lakomák elengedhetetlen része. Nem telhet el úgy nagyobb ünnep, hogy ne kerüljön az asztalra. Számos elkészítési módja van, mi most a következőt mutatjuk be:

Cigány töltött káposzta

Hozzávalók:
½ kg sertés darált hús
1 kg malac hús (dagadó bőrösen, oldalas)
20-25 dkg füstölt sonka
20-25 dkg füstölt tarja
1 szál kolbász
1 kg szálas savanyú káposzta
vöröshagyma
fokhagyma
rizs
tojás
só
bors
pirospaprika
olaj, vagy zsír

Elkészítés

A húsokból – a darált hús kivételével – hagyományos módon pörköltet készítünk. A megtisztított vöröshagymát apróra vágjuk, és kevés zsiradékon megdinszteljük. Hozzáadjuk a pirospaprikát, ezután a nagyobb kockára vágott malachúst és a feldarabolt füstölt húsokat is. Felengedjük annyi vízzel, amennyi ellepi. Ha szükséges, akkor enyhén sózzuk. (A füstölt húsok és a káposzta is sós, ezért vigyázzunk, nehogy elsózzuk az ételt.) Amikor a húsok félig megfőttek, a káposzta felét a pörkölt tetejére terítjük. Amíg a káposzta is félpuhára fő, elkészítjük a gombócokat. A darált húst összedolgozzuk az apróra vágott vöröshagymával, zúzott fokhagymával, a pirospaprikával és az egész tojással. Ízesítsük sóval, borssal, és végén adjuk hozzá a rizst. Tetszés szerinti nagyságú gombócokat készítünk, és a káposzta tetejére helyezzük őket. Adjuk hozzá a karikára vágott kolbászt is, és a tetejére terítsük a maradék káposztát. Ha szükséges, öntsünk még rá kevés vizet és főzzük készre.

Jó étvágyat kívánunk!

https://gasztroangyal.hu/receptek/cigany-toltott-kaposzta/

12/05/2022

Ahogyan a temetést megéljük:

Roma szokásunk szerint nálunk a temetésen az egész roma közösség részt vesz: a család, a rokonok, közeli és távoli barátok, idegenek, az elhunyttal egykorú emberek. Szokásunk szerint a halottat itthon öltöztetjük fel, legkedveltebb ruhadarabját adjuk rá. Ha nőről van szó, legnagyobb lánytestvére kisminkeli, haját megcsinálja. Ékszerek is felkerülhetnek az elhunytra. A temetés napján a házhoz hozzák a halottat. Ott csak a család vehet részt, minden családtag elbúcsúzik tőle. A temetőhöz vezető úton már bárki csatlakozhat. A halottat zenével kísérjük. A ravatalozóban bárki megnézheti a halottat, miután a tiszteletes elbúcsúztatta a hozzátartozóitól.🖤

A halálhoz, a temetéshez fűződő szokásainkban éppúgy érezhető a közösségünkben rejlő erő és összetartás, mint a hétköznapjainkban.

12/05/2022

Szenes víz

A romák életében rengeteg babona létezik. Olyan babonák is vannak, amit napjainkban is “használnak”, például a szenes víz. A szenes vizet akkor használjuk, amikor egy csecsemő nyugtalankodik. Ezt úgy készítjük el, hogy egy cirokseprűből kiszedünk kilenc szálat, amit meggyújtunk és egy pohár vízbe beleteszünk. Amint a szén lemegy, már tudjuk, mi a baj. Azzal a vízzel bekenjük a csecsemő kezét, lábát, illetve homlokát is. Így hozzuk vissza a csecsemő nyugalmát. Rengeteg hasonló babona és szokás létezik, ami hasznos.

12/05/2022

Roma szokások szerint mi így egyezünk meg és kötünk üzletet🤝, ahogyan őseink is tették.

12/05/2022

Mama a jóslásról:

"Nálunk a cigányoknál úgy működött a jóslás, hogy csak idős asszonyok csinálták és értettek hozzá. Az asszonyok faluról falura járva mentek seprűvel kereskedni és ekkor került sor a jóslásra is. Ebből több pénzt illetve ennivalót kaptak. A jóslás vagy tenyérben vagy kártyával történt. Általában részben mondtak csak igazat. Az ilyen idős asszonyokat boszorkányoknak nevezték.

Az ilyen asszonyokat arról lehetett megismerni, hogy batyuval és fejkendővel cirkáltak."

A névnapi jóslat c. mesében egyenesen Mátyás, az igazságos köszönheti életét egy cigányasszony jóslatának.

12/05/2022

Ki ne ismerné a legigazabb magyar király, Mátyás történetét, amelyben egy cigányasszony jóslata menti meg az életét?

Az álruhás királynak egy cigányasszony közeli halált jósol, hacsak nem megy el lopni. Mátyás tréfának veszi a dolgot, de ennek ellenére eleget tesz a jóslatn...