31/08/2025
Még nem láttam olyan facilitátort, aki a pozitív kivetítések miatt panaszkodna, vagy azokat is tiltaná.
Facilitátorként, és hosszú ideje önismereti események résztvevőjeként azt gondolom, a kivetítések nagyon sokat segíthetnek megérteni, mi is történik, HA legalább a vezető tudatos velük kapcsolatban, és nem tekinti őket személyes támadásnak. HA képes ezeket jelezni, megvizsgálni, kíváncsian együtt ránézni veled, az aranyat érhet.
Nagyon gyakran látom és hallom, hogy a facilitátorok inkább tiltják ezeket. De most komolyan: lehet érzéseket betiltani? Rákényszerítheted az embereket, hogy úgy tegyenek, mintha nem lennének ott.
„A kivetítés rossz! Ne csináld!”
Rossz? Hiszen valamit mutat neked. Segítenek a munkádban.
Ahelyett, hogy betiltanánk őket, panaszkodnánk miattuk, érvénytelenítenénk vagy
fegyverként használnánk („Nem kell törődnöm azzal, amit mondasz, mert az csak kivetítés, tehát semmi közöm hozzá!”),
miért ne taníthatnánk meg inkább a résztvevőknek, hogyan figyeljék meg saját magukat, és hogyan vizsgálják meg érzéseik forrását?
Nagyon tetszik maga a kifejezés is: kivetítés (projection). Ha elképzelsz egy vetítőgépet, egy projektort, az nem működik addig, amíg meg nem nyomsz rajta egy gombot. Lehet, hogy apró a gomb, apró a nyomás, alig látszik, de ott van.
Érdemes közelebb menni, mindkét félnek és megvizsgálni.
Te mit gondolsz?
Zsolt
