Dunakanyarkult blog

28/05/2026

116 éve hunyt el Mikszáth Kálmán - Hieronymi Károly miniszter az akkor épülő Vác–Balassagyarmat vasútvonalat Horpácson akarta keresztül vezetni, hogy Mikszáth kényelmét szolgálja. De az író elutasította ezt a gesztust, mondván, hogy egyrészt fontosabb neki a nyugalom, másrészt ez nem volna összeegyeztethető az elveivel.
(A fotón horpácsiakkal beszélget.)

26/05/2026

Hogyan lehetett megérkezni a Dunakanyarba?

A légi közlekedés előfutárai már a huszadik század elején megjelentek. Érdekesebbnél érdekesebb járművek szelték a Duna felett az eget...Elsősorban bejelentjük, hogy az automobilkirándulás már nem divatos. Újabban már repülőgépen rándulnak a lelkes motorosok. Példa erre a m...

24/05/2026

1861. május 23-án született Rippl-Rónai József (a fotó jobb szélén) Egy dunkanyari történet:
Kosztolányi Rippl-Rónai József kiállítása kapcsán (Színházi Élet, 1923. október.): "Nyáron Babits Mihállyal találkoztam a dömösi papkertben, hol a magas fűben, szilvafák alatt már hajnalban kopogott szorgalmas írógépe. Feltűnően nagy volt a haja, s azt tanácsoltam, kissé nyírassa le. Ő rázta fejét. Nem szabad, panaszolta, nem lehet, megtiltotta valaki. Az orvos? Nem. A költő? Az sem. Kicsoda? A mester, ki pingálni kezdte. Két hónapig láttam aztán, amint viseli, rendeletre, meleg és zilált, természetes parókáját, melyet ősz elején el is vitt a művésznek. Becsületesen sáfárkodott. Egyetlen hajaszála sem hiányzott. Mégis valami baj történt. Ő, ki betegen ült le a képhez, közben a vidéki nyugalomban megedződött, lesült. Orvosa nagyon meg volt vele elégedve. De a festő nem. Az kétségbeesetten látta, hogy arcáról eltűnt a gyönyörű naspolyaszín, szemgödreiből az érdekes rozsdazöld árnyék, s meggyógyult, ami egy modelltől legalábbis tapintatlanság. Sokáig kellett dolgoznia a piktornak, míg a képet is valahogy kigyógyította."
Babits a Kártyavár írása közben. Dömös, 1923. július
Rippl-Rónai József: Babits
Szabó Lőrinc portréjához is csatlakozik vers - Az utolsó vigasz előtt

12/05/2026

93 éve hunyt el Krúdy Gyula (1878–1933) író

(Az író kisfiával)A Krúdy család többször is nyaralt Nagymaroson. A Krúdy-család Nagymaroson 1922-ben - A csónakban Krúdy Gyuláné (Rózsa Zsuzsa), Krúdy Zsuzsi, Rózsa Miklós, Tokody LászlóRózsa Miklós (1907 – Los Angeles, Kalifornia, 1995.) magyar származású, háromszoros Os...

26/04/2026

https://dunakanyarkult.blog.hu/2023/07/02/kvadok_a_romaiak_ellen_mi_tortent_verocenel

A Barbaricum népei nem voltak negatív értelemben barbárok. A verőcei eseményeket római provokáció kényszerítette ki... Vajon honnan érkeztek a Dunakanyarba a kvádok, és barátaik, a markomannok?A római korban az Ipoly völgyében germán kvád csoportok telepedtek meg. A kvádok a Kr....

26/04/2026

1.905 éve, azaz 121.04.26-án született Marcus Aurelius, a filozófus császár, aki a Duna mentén vívott csatái szünetében írta világhírű "Elmélkedések" című művét, melynek I.fejezete (könyve) a mai Esztergom közelében íródott.

Pontosabban a 170 és 173 közötti hadjáratban, a Garam alsó folyásánál (Anavum - a mai Párkány környékén) megírta az Elmélkedéseket, melyet saját iránytűjének és fejlődésének eszközéül szánt.
Az Elmélkedéseket ma is becsben tartják, mint a szolgálat és kötelesség emlékművét és napjainkig a világirodalom legolvasottabb írásai közé tartoznak.

''Írtam a quádok földjén, a Garam mentén.'' - zárja az első fejezetet.

Így ez, a mai Esztergom környékének legkorábbi írásos emléke.

Csak apró gótbetűs megjegyzésként és érdekességként jegyzem meg; a párkányi strand bejáratánál lévő táblákon így olvasható; az Elmélkedések című mű "az első Szlovákia területén született irodalmi alkotás".
Persze minden tisztelet a 33 éves kort épp elért Szlovákiának...🙂
De talán így lenne helyes: "az első, a mai Szlovákia területén született irodalmi alkotás".

A II. században épült, Limes Romanus nevén ismert védővonal a Garam-torkolat vidékén is húzódott, fontos átkelési pontja volt az Anavum nevű település.
A Garam-torkolatot Marcus Aurelius, a rómaiak filozófus császára jegyezte el az írott történelemmel.
Marcus Aurelius hét ízben viselt hadjáratot a Dunától északra fekvő területet megszálló germán törzsek ellen, mire sikerült e törzseket megtörnie (170 és 180 között).
A fegyvernyugvás röpke óráiban a Garam partján születtek meg az ókori sztoikus gondolkodás legszebb vallomásai, Marcus Aurelius Elmélkedései, a világhírű mű. „Írtam a kvádok földjén, a Garam mentén” – zárja gondolatait.
174 forró augusztusában került sor egy igen híres ütközetre.
A germán kvádok számbeli túlsúlyban voltak.
A rómaiakat ügyes csellel olyan területre csalták, ahol körülfoghatták őket.
A légiók helyzetét az is nehezítette, hogy ez a terület – a tikkasztó nyár derekán – tökéletesen víztelen volt. A kvádok tisztában voltak helyzeti előnyükkel.

Ám a csata során egyszerre csak nehéz viharfelhők gyülekeztek az égen.
A zivatar egyszeriben vízhez juttatta a légiókat, a kvádok közé pedig villámok csapkodtak.
Tűz támadt, égett a tábor, s fejükre jégeső hullott.

Ekként győztek hát Marcus Aurelius katonái.
A kvádok vert seregének jó részét foglyul ejtették.
Az „esőcsoda” történetére mind a római államvallás, mind pedig a keresztény mítosz igényt tartott.
Rómában a Piazza Colonnán máig áll Marcus Aurelius császár diadaloszlopa:
https://www.youtube.com/watch?v=K7f5UGnztyE

Ennek domborművei filmszerű sorozatban mondják el a Garam-vidék „esőcsodájának” históriáját is.
A római vallás hitvalló szobrásza Jupiter Pluviusnak – az esőistennek – tulajdonította a diadalt.
A domborművön Jupiter Pluvius széttárt karral áll.
Jobb karján vannak az esőtől erősödő rómaiak, bal karján a villámverte kvádok.
A győzelmet maga Marcus Aurelius császár is az égiek segítségének tulajdonította.
Csodát látott az égiek beavatkozásában, Rómában álló diadaloszlopa pedig történelmi bizonyíték az „esőcsodáról”, amely a mi vidékünkön történt közel 1900 évvel ezelőtt.

Bővebben:
https://mek.oszk.hu/00600/00606/00606.htm #12

Párkány és Vidéke - Štúrovo a okolie

24/04/2026

https://dunakanyarkult.blog.hu/2023/03/05/festonok_a_dunakanyarban

Gábor Marianne Zebegénybe menekült a zsidóüldözés elől, de ott is veszélybe kerültAmrita Sher-Gil volt talán az első itt festő művésznő, nyomában többen is felbukkantak Zebegényben, majd Nagymaroson. Vajon kik jártak erre és hogyan látták e szép tájat?Gábor Marianne (1917-2...

12/04/2026

Aradvári Nóra
Vár vonalán írt római bánat

vissza se hív, majd hajnalig altat,
el sose baktat a kép, visszareméli a nép.
nézem a tájat, bár oda hívna,
kaptat az álmon a vér, rádidereg aki fél.
más haza hív, hol más telihold jár,
ott hol a búza kemény, ujjamat éri a dér.
kár sose látom a képet, az árnyat,
azt aki élni szegény, elhadonássza a szél.
kéreti, immár tiszta a válasz,
mit, hova tenni elég, el csakis el, sose félj.
csontom a páncél, kardom a látszat,
kín velem élni remél, úgy ahogy egyszer a szél.
várfal a kincs és várfal az átok,
áttöri élve a vész, halni meg érte merész.
áldozat érte a lelkem: a Bánat,
el vele nézni nehéz, otthon a tűz, aki néz.
és ez a kép így vissza ne rántson,
úgy cselekedj ahogy élsz, vígan, amint a haza.

(A pályamű a Limes civil verspályázatára készült, a többit Barabás Tamás kiíró oldalán olvashatjátok - link a hozzászólásóknál! Szavazzatok!)

11/04/2026

Áprily Lajos
Ismét viharban

Az út, amelyen itt oromra értem,
nem pázsit volt, csak vulkán-lökte kő.
A szirt, mely durván megsebezte térdem,
nem nyugtató hely: villámos tető.

Most is vihar jön. Ködben áll a lábam,
suhognak lenn a vén fenyő-sorok.
Hallom, heregnek Isten pitvarában
a lázadó felhő-komondorok.

Lelkem kibontom a szabad rohamnak,
szél tépi össze kurjantó szavam.
A ködben nagy, szabad szárnyak suhannak
s a szélnek is szabadságszaga van.

Hegyet, vihart, villámot fogva szemmel,
itt állok, mint egy régi bujdosó,
s lihegve érzem táguló szívemmel:
mily szent a szent Petőfi-ízű szó!

Hadd zúgjon már a fellegek csapatja,
sziklák echója verje rá a tust:
A hegy zenéje még egyszer fogadja
a búcsúzó, szilaj romantikust.

Leszállni? – Messze lenn, amerre jöttem,
egy foltra még az Isten fénye süt.
Állok, míg megzúdul a menny fölöttem
s arany dárdával egy villám leüt!

kép:
Fortepan/Gyöngyi

11/04/2026

József Attila születésnapjára, a Költészet Napjára

József Attila egy kiránduláson 1931-benVajon hogy került a költő a Dunakanyarba? Költészet napi különkiadásunkban elolvashatjátok... Makai Ernő NógrádverőcénBächer Iván írja, aki később maga is lakott a Makai-villában: A makói, patinás, polgári - ha zsidó is - családból ...