29/05/2026
Tegnap írtam arról az érzésről, amit újra és újra tapasztal a függőség felé sodródó fiatal és amit tompítani szeretne a használat által.
Mert bizony "amikor itt van, akkor rossz. És nem akarod ezt érezni. Már megint…
És tudod is, hogyan kell nem érezni. Nem nagy ügy. Pár pohár. Pár slukk. Nincsen veled semmi baj. A többiek is ezt csinálják.
Ja. Csak a többiek pár év múlva abbahagyják, mert unalmassá válik. Mert nekik csak buli volt, meg szórakozás. De neked ugyanúgy jön újra és újra ez a vacak érzés és ugyanolyan rossz. Vagy kicsit rosszabb. És a megoldás is ugyanaz."
És itt az egyszerűség kedvéért csináltam egy hatalmas csúsztatást... Úgy fogalmaztam, mintha ezzel közben tisztában lennél.
De az a helyzet, hogy egyáltalán nem tudod!!!
Fogalmad sincsen róla, hogy mit érzel. Sokszor arról se, hogy érzel valamit. Az a csapda lényege, hogy ez egyáltalán nem tudatosul. Érzed, hogy valahogy sosem kerek a világ, hogy valahogy mindig jobb lenne máshol, máshogy, másokkal, máskor... De már fel se tűnik. Mert mindig ez volt.
És azt se tudod, hogy erre használsz. Fel se merül. Csak azt tudod, hogy használni jó. Mert olyankor jobb a kedved. Mert olyankor békében vagy önmagaddal. Mert olyankor jobban kedvelnek mások. Mert olyankor vicces vagy, felszabadult.
Az nem esik le, hogy máskor ez nem megy. Az meg főleg nem merül fel, hogy máskor miért nem sikerül?
És ez nagyon fontos. Mert a külvilág elítéli a szerhasználót. Mert azt feltételezik, hogy pontosan tudja, hogy mit csinál és úgy dönt, hogy akkor is csinálja. Pedig tudná máshogy is csinálni, csak nem akarja.
De miért nem? Akkor büntessük jól meg, hogy észhez térjen a kis rohadék!
Valójában csak nagyon sokára esik le a legtöbbünknek, hogy mi történik vele. És felfogni nem elég. Az okokat kellene orvosolni. Csökkenteni a szenvedésnyomást.
Addig nem fogsz leállni a fájdalomcsillapító szedésével, míg ordítva fogod a feldagadt térdedet, nem? Először a térdedet kell elfogadható állapotba hozni és utána lehet elhagyni a fájdalomcsillapítót.
Ezt mindenki tudja, ha fizikai fájdalomról van szó. Ha lelki fájdalomról, akkor nem.
Hát... valahogy így folytatódna a beszélgetés a tegnapi dal után.
Ilyen lesz ez az előadás, amire gyűjtünk.
Segíts te is, hogy létrejöhessen!
Itt:
Fiataloknak szeretnénk beszélni az addikció kialakulásáról személyes élmények alapján és dalokon keresztül. Majd a témáról, a felépülés lehetőségéről szakemberrel beszélgethetnek.
