14/08/2026
ANALÓG KERT – ÁTKELÉS, 1. nap, 2026. 08. 13.
SZABADMAG kiállítás
Nagy örömmel teszek eleget a megtisztelő felkérésnek, hogy hat év után újra én nyissam meg a főnixmadárként feltámadt ANALÓG Kert kiállításait. A térben és időben kiterjedt, több helyszínen megvalósuló idei rendezvényfolyam annak a kezdeményezésnek a folytatása, melyet hat évvel ezelőtt Rainer Manyi és Miklós saját kertjükbe (Nagymaros, Német u. 4) álmodtak meg, kifejezve sokunk titkos vágyát, hogy beléphessünk egy elvarázsolt kertbe, ahol megtörténhet mindaz, ami a mai világban elveszni látszik, hogy elhiggyük, hogy a mindent elfoglalni akaró, mindent eltakaró virtuális valóságon túl még megvannak az igazi dolgok, az igazi emberek. Nehéz és fáradságos, de gyönyörűséges küzdelem ez. Ezért nagy öröm, hogy remélhetőleg sikerül az ÁTLKELÉS az új helyszínekre, új emberekhez. Az első stációban ideértünk a SZABADMAG kiállítótermébe. Ideértek az alkotók, a művek, ideértek a zenészek, az irodalmárok, de még visszahajózhatunk egy-egy napra az eredeti kertbe is.
A kert ősidők óta misztikus hely, fallal vagy kerítéssel, illetve sövénnyel körülvett, zárt terület. “Szentély, amelyben az idegen világ, emberi világgá szelídül. … Ennek megfelelően a kerteket számos civilizációban szent helyeknek tartották, a kozmosz és a harmónia, az élet és az öröklét szimbólumainak.” Valahogy erre éreztek rá vendéglátóink. „A kert a mi saját világunk, egy általunk teremtett és ellenőrzött világ. Rendezett és harmonikus univerzum, szemben a rendezetlen és diszharmonikus külső világgal”. – írta Hankiss Elemér. A Bibliában több helyen is olvashatunk szimbolikus kertekről. „A kert-metafora a Szentírás egészét átfogja, a teremtés kertjétől kezdve egészen a Getsemani kertig, illetve még azon is túl" (Fodor, 2005 )
De mit jelent az ANALÓG KERT? Az alapítók 2020 nyarán nyitották meg először házuk kapuit. Azóta is őrizzük a szép élményeket, zegzugos kertjük varázsát, ahol annyira otthon éreztük magunkat. Nagyon sokan vágyunk azóta is egyre abszurdabbá váló világunkban a valódi találkozásokra, az élő zenére, az eredeti művek élvezetére, a beszélgetésekre, az illatok, ízek élményére. Keressük az átjárókat, amiken keresztül talán lehetséges az ÁTKELÉS ezekre a szigetekre, analóg kertekbe, udvarokba, pedig az ÁTKELÉS sokszor veszélyes, mert valami ismeretlen felé tartunk, de érdemes kockáztatni. Így értünk ide, a Vasút utca 45-be, a SZABADMAG termeibe Pantali Bencéhez és a MIEGYMÁSBA Németh Zsófához. Köszönet nekik, hogy befogadták az átkelő csapatot, és köszönet a Dunakanyarban élő, a Dunakanyart szerető művészeknek, hogy elhozták műveiket. Többen már az első Analóg kertben is ott voltak. A rendezvényfolyam mindkét helyszínén találkozhatunk velük.
Óriási az igény arra, hogy a környéken élő alkotók megmutatkozhassanak, kiállíthassanak, találkozhassanak közönségükkel. Több nagyszerű kezdeményezés szökkent szárba az évek során, hogy teret adjon az alkotóknak. Kiemelném a „Kanyarban a kultúra” sokrétű kulturális misszióját Szabó Henrietta festőművész fáradhatatlan szervezésében, aki felkéri, számon tartja az alkotótársakat, a Nagymaros főterén található Kirakat Galériában kiállítási lehetőséget biztosít számukra, több platformon közzéteszi a művészek gondolatait, a róluk szóló méltatásokat. Idén ünnepli fennállásnak 5 éves jubileumát a verőcei Zsengélő Café, a hely, ami Verőce kulturális központja lett, falai folyamatosan helyet adnak a képzőművészek alkotásainak. Nem kis elfogultsággal, de megemlítem a jövőre 60. évfolyamát nyitó legendás Szőnyi István Képzőművészeti Szabadiskolát a zebegényi Szőnyi kertben.
Szomorú de szép hagyomány, hogy jelen van köztünk sajnos már csak művei által Bálint Zsombor, a 2018-ban elhunyt nagyszerű alkotó, akinek sokszínű életművéből újabb és újabb rétegek kerülnek elő é felesége, Bálint Ildikó jóvoltából. Köszönet az átkelésért, azért hogy idetaláltak a Szabadmag termeibe műveikkel a kiállítók, Ekési Orsolya, Gužák Klaudia Avarka, Győrffy-Kovács Adrienn, Makáry István, M. Fodor Éva Németh Zoltán Pál, Schirmer Klára, Szabó Henrietta, Török Máté. Most újra élednek azok az erők a fiatalabb korosztály aktív közreműködésével, akik egységes kulturális térnek tekintik a Duna balparti kanyarulatát. Ennek a mozgalomnak egy szép állomása az ANALÓG kert programsorozata, ami teljes mértékben civil kurázsival valósult meg a szépség és a szeretet jegyében. Köszönet és elismerés minden lelkes szervezőnek, de legfőképpen a házigazdáknak, Rainer Máriának, Miklósnak, Pantali Bencének, Németh Zsófia Nórának és minden lelkes támogatónak, segítőnek. Élvezzük négy napon át a zenét a verseket, prózákat, a festményeket, grafikákat, a művészet áramlását.
Köpöczi Rózsa
Fotók: Robert Suto
