23/08/2026
BARTL JÓZSEF – AZ ÖNAZONOSSÁG MOTÍVUMAI
A Munkácsy Mihály-díjas festőművész életmű-kiállítás 2024.
A hatvanas-hetvenes években megújuló magyarországi absztrakt művészet számos képviselőjének munkásságában központi szerepet játszott az archaikus motívumok alkalmazása, amely az egyéni és kulturális identitás új kifejezési formáit t***e lehetővé, és elősegít***e a lokális formavilág ötvözését a haladó festészeti trendekkel.
A Képzőművészeti Főiskoláról 1956 után kikerülő művészek közül Keserü Ilona számára például a balatonudvari barokk sírkövek, a népi szőttesek és festett ládák szolgáltak inspirációul, Bak Imre a folklór és a modern formavilág összeegyeztetésével kísérletezett, Nádler István avar és népművészeti motívumokból merített ihletet, Deim Pálra pedig a pravoszláv és a szentendrei provinciális barokk formavilág hatott.
Hasonló szemléletmódot tükrözött Bartl József művészete is a hetvenes évek második felétől kezdve, amelyre a sváb és a szentendrei kulturális közeg, illetve a népi ornamentika volt meghatározó hatással.
Az archaikus motívumok alkalmazása és újraértelmezése arra a közös szellemi irányultságra vezethető vissza, amely Vajda Lajos és Korniss Dezső a két világháború között kibontakozott művészeti programjában, valamint az Európai Iskola (1945–1948) intellektuális örökségében gyökerezett, és a szocialista kultúrpolitika által mesterségesen elfojtott művészeti folytonosság felelevenítését, valamint egy progresszív, közép-kelet-európai formanyelv kialakítását célozta.
🖼 Aszimmetria, 1977, akril, vászon, 120 × 120 cm, Bartl József hagyatéka
🖼 Ami már megtörtént, 1986, olaj, vászon, 120 × 100 cm, Ferenczy Múzeumi Centrum
Bartl József portréja
📷 Deim Péter