16/07/2026
▁ ▂ ▄ ▅ ▆ ▇ █ Egy kis történet és köszönetnyilvánítás (STORY IN ENGLISH BELOW)
Négy évvel ezelőtt, egy kifejezetten a makedón daloknak szentelt koncertünkön, a Három Szerb Kávéházban, közvetlenül a színpad mellett valaki halkan énekelte a dalokat, amiket játszottunk. Majdnem az összeset. A koncert végén természetesen beszélgetésbe elegyedtünk vele. Kiderült, hogy teljesen véletlenül került a koncertünkre, és nem mellesleg az ELTE macedón lektora, szakterülete pedig a makedón népköltészet és irodalom.
A kedves, ám határozott, élettel és tenni akarással teli tekintet Zlatko Panzové volt, akiben ezután egy igazi kísérőre találtunk az utunkon, hiszen a legtermészetesebb módon tudtuk egymással megosztani a makedón zene iránti szeretetünket és érdeklődésünket. Életünkben először vele voltunk Észak- Macedóniában, ő vitt el minket egy ottani kafanába, tudta, mit kell rendelni, mesélt a dalszövegekről és az egész Balkánról. És ami a legfontosabb: a zenével kapcsolatos álmaink egy irányba mutattak.
Zlatko pályázott, intézkedett, telefonált, bevonta a macedón kulturális minisztériumot, mozgósította a diaszpórában élő makedónokat. Aztán egyszer csak azon kaptunk magunkat, hogy az első lemezünk felvételére készülünk – amit már régóta szerettünk volna megvalósítani –, nem sokkal később pedig Szkopjéban vagyunk, egy, a panelházak aljában, a betonból kinőtt gazok között megbúvó műanyagajtó előtt állunk a tűző napon, belépünk az ajtó mögött rejtőző stúdióba, megismerkedünk a hangmérnökkel, akivel az egyetlen közös nyelvünk a zene, majd ahogy telnek a napok, Észak-Macedónia legjobb zenészei közül hárman is belépnek ugyanazon az ajtón, hogy csatlakozzanak hozzánk – és az álmunkhoz – egy-egy felvétel erejéig.
Köszönjük Zlatkónak, hogy a közbenjárásával megszülethetett ez a lemez, Mishel Trajkovskinak a rengeteg szervezési segítséget és azt, hogy utánozhatatlan harmonikajátékával erősített minket; Gorančo Angelovnak a hiánypótló szakmai tanácsokat, a kifogyhatatlan jókedvet, energiát és a legcsodálatosabb kavaljátékot; valamint Naum Petreskinek, hogy vállalta a közreműködést, és teljes szívéből énekelt a felvételen.
▁ ▂ ▄ ▅ ▆ ▇ █ A Little Story and a Word of Thanks
Four years ago, at one of our concerts dedicated entirely to Macedonian songs at the Három Szerb Kávéház in Budapest, someone sitting right next to the stage quietly sang along to every single song we performed. Almost every single one.
After the concert, we naturally struck up a conversation. It turned out that he had stumbled upon our concert completely by chance. He also happened to be the Macedonian language lecturer at ELTE, specializing in Macedonian folklore and literature.
The kind yet determined look full of life and purpose belonged to Zlatko Panzov. From that moment on, we found a true companion on our journey. Sharing our love and curiosity for Macedonian music with him came so naturally.
It was with Zlatko that we first travelled to North Macedonia. He took us to our very first kafana, knew exactly what to order, explained the stories behind the songs, and talked about the culture of the entire Balkan region. Most importantly: our dreams for music were heading in the very same direction.
Zlatko applied for grants, made many phone calls, coordinated the project in his way, involved the Ministry of Culture of North Macedonia, and mobilized members of the Macedonian diaspora. Then, almost before we realized it, we were preparing to record our very first album—a dream we had cherished for years.
Not long afterwards, we found ourselves in Skopje, standing in the blazing summer sun in front of an unassuming plastic door hidden beneath a block of flats, surrounded by weeds growing through cracked concrete. Behind that modest entrance lay the recording studio. We met the sound engineer, with whom music became our only shared language. As the days went by, three of North Macedonia's finest musicians walked through that very same door to join us—and our dream—for a few unforgettable recording sessions.
Our thanks go first to Zlatko, whose dedication and support made this album possible; to Mishel Trajkovski for his invaluable help with the organization and for enriching the recordings with his unmistakable accordion playing; to Gorančo Angelov for his irreplaceable musical guidance, endless good humour and energy, and his breathtaking kaval performance; and to Naum Petreski, who also joined us in the studio and sang with all his heart.